2013. december 31., kedd

Karácsony - a kerecseny ünnep



Karácsony - a kerecseny ünnep







KERECSENY –

A tiltott ünnep –
A fény születésének
Téli kezdete –

Nem a fenyőfa, hanem
Az Ég misztériuma –



(NTK Horváth Sándor)



ŐSI "POGÁNY" ÜNNEPÜNK: A KARÁCSONY

A Nap, a fény, az élet erőinek diadalmaskodását ünnepeljük karácsonykor, december 21-én, az élet ünnepén.

Ezen a napon megálljt parancsol a hanyatlásnak és a sötétnek, és ismét a fény erősödését hozza el nekünk ez a nap.


SZENT KARÁCSONY = SZENT KERECSENY = SZENT TURUL MADARUNK






Karácsony napján fellobbantjuk tüzeinket az ország különböző pontjain, ezzel segítve a fény győzelmét, elősegítve az újjászületést, megtisztulást; 

A solymászok röptetik nap-madaraikat az ég felé, a régi hagyományok ápolásaként.

 Nem fénytelen, idegen, hamis közel-keleti importisteneket, misztérium-őrületeket, kancsal apostolokat, zagyva keletnek elmebetegeit ünnepeljük, hanem magát az ezerarcú életet éljük át e téli éjen teljes pompájában, amint a Nap és örömtüzeink füstje felszáll az égre.




 Ezen a napon kissé mi is újjászületünk, egy kicsit mi is átgondoljuk a mögöttünk hagyott nap-évet.

Mi is ezt, vagyis a Nap, a fény, az élet erőinek diadalmaskodását ünnepeljük karácsonykor, december 21-én, az élet ünnepén. 

Ez a leghatalmasabb ünnep, amelyen csakúgy, mint eleink, mi is családjaink és barátaink, szeretteink körében tartjuk az áldomást és a szert, megértve ezt a hatalmas titkot, felfogva azt a roppant hatalmas erőt, amely ezen a napon megálljt parancsol a hanyatlásnak és a sötétnek, és ismét a fény erősödését hozza el nekünk."




Karácsony - a kerecseny ünnep


Halasy - Nagy Endre szerint karácsony szavunk a Kara asszony - sötét asszony, fekete asszony - szóösszetételből származik, amely az év legsötétebb napjára utal.

A téli napforduló őseink életében is jelentős ünnep volt, összegyűltek, magukkal hozva a Nap madarakat, a kerecsensólymokat.

Ekkor röptették fel őket először a levegőbe, a táltosok áldása után.
Ezt nevezték Kerecseny ünnepnek, amelyet később betiltottak a táltos vallással együtt.




"A Karácsony ünnepe az ősi hitvilág legnagyobb napjai közé tartozott épp úgy, mint a kereszténységnél az ige megtestesülésének... megemlékezése.

A táltos perek folyamán sokszor felbukkan a vallató kérdés a pogány magyarság ünnepeire vonatkozólag, sokszor pedig a tanúvallomások egy-egy elejtett mondata világít rá a Karácsony fogalmára...

Így vallotta 1245-ben Dala fia Undo perében Rufus segesvári polgár: 
Krisztus születése ünnepén a régi magyarok a sólyom ünnepét tartják.

Obol várjobbágy szavai szerint pedig:
Ekkor (Karácsonyról van szó) a sólymokat vadászatra eresztik és sok nép viszi oda madarait, amiket a táltosok megáldanak...

Kisszer Mihály szerint:
A régi-hitűek Urunk születése napján tartják a sólyom ünnepét...

Ágota özvegy Ithe táltosról vallja a következőket:
Amikor Karácsonykor a fiatalság az első új sólymokat felrepteti, szokott énekelni és buzdítani az ifjúságot, hogy ezeket a dolgokat soha emlékezetéből kiveszni ne hagyja...

Boksa táltos védelmére felsorakozott tanúk egyike, egy bizonyos Kozma a következőket mondja:
A solymárok ünnepén, amelyet régi nyelven Karácsonynak neveznek."

(Jegyzőkönyv részlet Fehér Mátyás Jenő Középkori magyar inkvizíció című könyvéből.)





Néprajzi és történelmi könyvekben keresgélve hasonló adatra sokáig nem találtam, olyan sikeresen tüntették el a hagyományból ősvallásunkat.
De a nép emlékezete megőrizte őseit, akik évezredek távolából szólnak az őket kereső és tisztelő utódokhoz.

Így rábukkantam Tarisznyás Márton néprajzkutató:
Gyergyó történeti földrajza (Akadémia Kiadó, 1994.) című könyvében a Kerecseny Ünnep töredékeire, maradványaira a Ditrói madáreresztés című fejezetben.
A népszokás szerint a gyerekek karácsony előtt sok verebet fognak, majd az éjféli misén a templomban szabadon eresztették őket.

Ez a szokás még 1912-ben az új templom felszentelése idején is élt.
Madármise elnevezéssel Székelyszentkirályon is fennmaradt.

Bár e szép hagyományt sikerült elsorvasztani és kerecsensólymok helyett verebek szállnak fel, teljesen elpusztítani mégsem lehetett, karácsony szavunk pedig megtartja emlékét.

Ezért az éjféli misén, vagy bárhol legyünk is ezekben az órákban, röptessünk fel lelkünkből sólyomként egy imát őseinkért, Magyarországért, önmagunkért.

Friedrich Klára - Szakács Gábor (Kárpát-medencei birtoklevelünk, a rovásírás)




(Forrás: magyarbolt.ro/egibeke)




- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21-22 - én - Karácsony - Kerecseny:







További:

- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html



- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html


- Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:







 

Szeretettel,

Gábor Kati

web oldalam:

blog oldalam: 




A karácsonyfadíszek jelentése



A karácsonyfadíszek jelentése


Karácsonykor igyekszünk a legszebbé varázsolni a fenyőfát.




Előkerülnek a gyertyák, gömbök, különböző figurák, amiket gondosan őrizgetünk egy évig, hogy majd néhány napra örömünket leljük benne.

Ám nem véletlen, hogy a karácsonyfadíszek jellegzetes figurák és formák.
Mindegyiknek megvan a saját jelentése, ami esetenként mélyebb, mint gondolnánk.

Maga a karácsonyfa az életet jelképezi, mind a szín, mind az ágak spirál-szerű elhelyezkedése az életre, a születésre utal. 




Erre a fára akaszthatunk gömb alakú díszt, amely a teljességet, a törékenységet és illékonyságot jelképezi.




A fa tetejére csúcsdísz kerül, ami magát, a felemelkedő Jézust jelenti.
Esetenként a csúcsdísz üstökös alakú, hiszen az vezette a három királyt Betlehembe.




A különböző girlandok is népszerű díszítőelemek, ezek a hosszú, tekergő díszek az Éden-beli kígyót szimbolizálják, a bűnbeesést és az egész emberi sors elindítóját.




Angyalhajat és szalmát is szórhatunk az ágak közé, ez a Kisjézus jászolának alját szimbolizálja.

A szalma helyett idővel a szebb és csillogóbb angyalhaj jött divatba, de vannak, akik ma is betartják a szalmaszórás szép régi hagyományát.

Elengedhetetlenek az angyalkák, amelyek az Advent angyalait szimbolizálják.
Négy héten át leszáll egy-egy közénk és üzenetet hoz, amit csak a kiválasztottak értenek meg.




Minden dísz színes, de a legtöbb arany és ezüst színű.
Ezek a színek a pompát, a gazdagságot szimbolizálják.

A dió és az alma a tudást és a bölcsességet jelenti.
Az alma, amellett, hogy a bűnbeesés jelképe, a Tudás fájáról származik.
A dió pedig formájánál fogva, ami az emberi agyhoz hasonlatos





, a bölcsességet és a tudást testesíti meg a fán.

Ezek a termések játszhatnak arany, vagy ezüst színekben, ekkor a fénylő bölcsességet hozzák el.




A mézeskalács díszek minden fenti díszt megformálhatnak, de ha ember figurájúról van szó, akkor az a porból lett és tűzpróbán átesett embert jelképezi.
Mágikus báb, az ember teremtette nagy gonddal és figyelemmel.




Nem hiányozhat a csengettyű sem, amely a negyedik adventi angyal érkeztét jelzi.
Ekkor gyűlik a család a fa köré, a karácsony lényege ekkor jön el, a szeretet és az összetartozás ilyenkor kap nagy szerepet a szenteste folyamán.




A díszítés mellett szokás a fát kivilágítani, melyet régebben gyertyával oldottak meg.
A gyertyák jelentése a szentháromság, a test (viasz), szellem (láng) és a kanóc (lélek) hármassága.
Jelképezi Jézus születését, azaz a fény eljövetelét.

Ezeken a fontos jelképeken kívül persze kerülhet más is a fára, az ilyen apró kis figurák a gyermeklétet, az önfeledtséget és ártatlanságot jelentik.




Magyar jellegzetesség a fára akasztható selyem- és sztaniolpapírba csomagolt csokoládébevonatos édesség, a szaloncukor.
A szaloncukor a Boldogság építőköveit jelenti, mivel csokoládéból készül, ami köztudottan boldogságforrás.

Régen nagyon gyakoriak voltak a mézeskalács díszek, mely a föld porából megformált, tűzpróbán átesett embert jelképezi. 




Formája fenyő, angyal, szív, csengettyű...



(forrás: karácsony.network)








További:

- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html



- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html


- Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:










Szeretettel,

Gábor Kati


Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:




blog oldalam: