2013. július 20., szombat

JÚLIUS 20. ILLÉS NAPJA



JÚLIUS 20. ILLÉS NAPJA

Illés és Jakab Annát kergeti – “Illés szekere zörög”





Úgy tartják “Illés szekere zörög”, azaz, július 20-án mennydörög az ég. 

Évszázados megfigyelések szerint ezen a napon, illetve e nap táján gyakoriak a viharok.
E napon munkatilalom volt, mert attól tartottak, hogy aki ilyenkor a mezőn dolgozik, abba belecsap a villám, a termést pedig elveri a jég.  
A gazdálkodók féltek ettől a naptól, hogy a vihar szétveri vagy a villám felgyújtja az asztagot, a kazlakat.

Volt olyan hiedelem is az Ormánságban, hogy akin Margit vagy Illés napján varrt ruha van, abba belevág a villám.
  
Gyimes-völgyi magyar elbeszélés szerint Illésnek nem szabad megtudnia, hogy mikor van a neve napja: 
,,Örökké érdeklődött a többi szentektől Illés, hogy mondják meg, mikor lesz az ő nevenapja, hogy ő lőjön.
De a többi szentek eltagadták, de azért méges ő tájékozódik, vaj előbb, vaj utóbb, de tennap eltalálta, mert jókat lőtt". 

Vásárosmiskén azt mondják mennydörgéskor, hogy Illés abroncsolja a hordókat, Csíkdelnén úgy tartják, hogy ilyenkor Illés szekere zörög. 

Székelykevén úgy vélik, hogy az Illés-napi eső miatt lyukas mogyoró és dió terem. 

Július végének viharos időjárására utal az Újkígyóson és Doroszlón is emlegetett szólás: ,,Illés meg Jakab Annát kergeti"
  
Doroszlón azt vallják, hogy Illés, Anna, Jakab három szeles nap.

Ezeken a napokon vihar vagy szél dühöng


Ha az egyiken nem, akkor a másikon: “Illés meg Jakab Annát kergeti”, “Illés rossz, mert áldást nem hoz.”

Illés napja zivataros nap

A néphit szerint az egyik legbiztosabban zivataros nap, Illés próféta lövöldözik a mennyből. 

Kapolyon úgy mondják, „ha Illés, Dániel vizel, a gazda nagyon ráfüzet, mer everi a jég a határt”.

Ha netán elmarad a zivatar, akkor a somogyszentpáliak megjegyzik, hogy „Illés elfelejtette, hogy neve naptya van!”

A buzsákiak szerint Illés a mennyben „gurigázik, abroncsolja a hordókat.”

A Balaton-nagybereki pásztorok Illés napját gonoszűző napnak tartották: ünneplőbe öltöztek, és a berki tanyákról bementek a csehi vagy a boglári templomba és misét hallgattak. 
Ezen a napon szenteltették meg és használták a gonoszűző ostort.

Szennában dologtiltó nap, ekkor nem aratnak, nem hordják be a gabonát. 
Ezt a szokást azzal magyarázzák, hogy régen egy „pógár” Illés napján hordatta be az összes gabonáját, ám vacsora idején a villám belecsapott a pajtájába, és minden porig égett.

Kőröshegyen a szőlősgazdák Illés napján állítják fel a madárijesztőket.


  
Illés szekere Jézus mennybemenetelének eszköze volt.

Illés próféta földi élete végének utolsó eleme: miközben Elizeussal a haláláról beszélgetett, Elizeus látott egy tüzes lovak által vont tüzes szekeret, majd Illést elragadta a forgószél. 

Az egyházatyák a 4. sz: kezdik Illés szekerét idézni: Cirill szerint ~  Nisszai Szt Gergely a megtestesülés jelképének értelmezi, mely a mennyből lejön a földre, hogy emberi természetünket az égbe emelje.

Nála kapcsolódik össze Illés szekere az Egyiptomból való kivonulással és a Vörös-tengeren való átkeléssel.

Általában azonban mint tűz-szekér legjellemzőbb sajátsága a fény, mely a Szentlélek megvilágosító erejét jelenti.


Illés szekere a lelket a mennybe viszi


Illés ugyanis a vízben emeltetett föl: átment a Jordánon, s utána ragadták el a lovak a menny felé.

A szarkofágokon igen elnagyoltan ábrázolták: víz, hullámok, kocsit vezető figura. 
A katakombák freskóin gyakori motívum volt, mely idővel a Krisztus-Héliosz szekere lett  az ég felé vivő kocsi.

A szoláris kultuszok elterjedése után a kocsi a császárok megistenülésének jelképe lett.
A domborművek kocsiján ábrázolták a császárt, a kocsi a birodalmat jelképezte, a kocsit szárnyas lovak húzták!

Nemcsak uralkodókat, hanem jelentéktelenebb személyeket is ábrázoltak így.

A zsidók is átvették ezt az ábrázolást, majd a ker-eknél is meghonosodott.
A galileai zsinagógákban gyakran ábrázolták a Nap-szekeret!
Beth Alephben egy mozaikon Héliosz kocsijáról négy lovat hajt, körülvéve a zodiákus és az évszakok képeivel.

A jelképeket úgy lehetett értelmezni, mint a lélek Istenhez emelkedésének képeit.
A Petrus et Marcellinus-katakomba freskóján a festő a Napot ábrázolta kétlovas kocsiján.

Fontos emlék a vatikáni hüpogeion mozaikja, mely Hélioszként, az „igazságosság Napjaként” (sol iustitiae) ábrázolja Krisztust, a keresztények így adtak biblikus tartalmat az eredetileg pogány képnek.


Illés próféta élete:


A Királyok könyve szerint Tisbéből való, származásáról semmit nem tudunk, sem személyéről. 
Feltűnés nélkül jelenik meg a Királyok könyvében, amikor egy visszaélés kapcsán felszólal Acháb és felesége, a tiruszi Jezabel ellen. 
A királyné ezután hajtóvadászatot indít a próféták ellen, Illés és társai a Kerit-patak völgyében találnak menedéket. 
A szárazság miatt azonban előmerészkedik, és a föníciai Sarepta városában egy özvegynél bujkál. 
Amikor Izraelben már reménytelenné válik az élelemhiány, Illés "párbajra" hívja Baál papjait Kármel-hegyére Szamária és Tirusz határán.

A szükségben segítséget nyújtó Isten képével akarja meggyőzni Izrael népét, és valóban, Jahve tüzet küld áldozatára, majd esőt a száraz országra.

Jezabel királyné ezek után elüldözte az országból, a Sinai-félszigetre ment, ahol Mózeshez hasonlóan a hegyen találkozott Jahvéval.

Halálát Elizeus úgy meséli el, hogy Illést "egy tüzes szekér, tüzes lovakkal, forgószéllel" vitte fel az égbe.



Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

„Az Illés szekerén”


Július 20. a görög és protestáns naptárban Illés napja.

A bibliai elbeszélés szerint az ószövetségi prófétát tanítványa, Elizeus szeme láttára tüzes szekéren ragadta égbe az Úr.
A mennybe távozó csodatévő palástja Elizeusra maradt, aki ezzel átvette mestere örökét (IIKir 2,1–15).
A történet az ortodox vallásos művészet kedvelt témája, amit szinte kivétel nélkül változatlanul, az ősiségben fogant beszédes formában dolgoztak fel.

A bibliai Illés történetében történelem és mítosz, alakjában sorsfordító történelmi személyiség és szoláris istenség keveredik.

A hívő zsidók Illést a messiás hírnökeként várják vissza, szó szerint értelmezve a Malakiás próféta tollára bízott isteni üzenetet: „Imé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja” (Mal 4,5).
A messiásvárás történelmi programmá lett ugyan, eredetileg azonban a messiás is az évről évre eltávozó és visszavárt napistent jelképezte.

Illés is sok messiási, napisteni vonást vett fel.
Közte és a keresztény Messiás, Jézus között sok a hasonlóság.
Jézus például Illés számos csodáját megörökli (csodálatos ételszaporítás, halott feltámasztása, mennybemenetel).
A próféta napisteni múltja kitetszik a kalendáriumból is.
Az Illés mennybemenetelét követő harmadik napon a Nap saját égi házába, az Oroszlán jegyébe lép, s Illés névünnepének alighanem annak helyes felismerésével kerestek helyet a naptárszerkesztő atyák, hogy ő és a görög Héliosz napisten rokonok.
És nemcsak névrokonok.

Ahogyan Illés (héber Élijáhú, ebből Éliás, majd Illés), Héliosz is tüzes szekéren utazott.
A harci szekér persze nemcsak a Nap utazóalkalmatossága volt.
A kocsizó népek körében minden megszemélyesített égi jelenés hasonló kiváltságnak örvendett.

E repülő fogatokat a befogott állatok szerint különböztethetni meg, ezek ugyanis isteni hajtóik állatjelképei voltak (a napistené, Hélioszé, Illésé például a fehér vagy tüzes paripa).

A Biblia tanúsága szerint a királyok idejében napszekereket és naplovakat tartottak a jeruzsálemi Templomban. (II.Kir 23. Megjegyzendő, hogy Illés a másik görög napistennel, Apollónnal is rokonságban van; neki is holló a szent madara.)

Marc Chagall - Az Illést elragadó tüzes lovak és szekér


Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Illés napja különösen a szegedi és göcseji népnek, valamint a görögkatolikus magyarságnak, továbbá a bajai bunyevácoknak, mohácsi sokácoknak számontartott ünnepe, illetőleg már félünnepe.

Szenna kálvinista faluban nyilván középkori katolikus hagyomány nyomán dologtiltó nap: nem aratnak, nem hordanak.

Helyi monda szerint egy pógár, vagyis jómódú gazda ezen a napon hordatta össze a gabonáját.

Vacsora idején a villám belecsapott a pajtába, porrá is égett.
Annyi bizonyos, hogy a kultuszt, amely főleg a Balkánon virágzik, Árpád-kori szakrális népéletünknek még a bizánci rétegeiből örököltük.

Először a Zágrábban őrzött, XI. századbeli Hahóti-kódex kalendáriumában bukkan föl.
Illés azonban több középkori misenaptárunkból hiányzik, ami azt bizonyítja, hogy hazai kultusza nem volt egyenletes.

Illést a karmelita rend alapítójának, illetőleg példaképének tekinti.
Kedveltségét parasztságunk körében gyakori keresztnevünk, továbbá nevéből képzett családneveink: Illés, Illyés, Illye, Éliás, Ila, Ilia is igazolják.


 Salvador Dali - Illés




Ráolvasás egy 16. század közepéről való kéziratból

„Süly” gyógyítására a Nap felé fordulva kellett mondani:

Süly, én teneked mondom,
Atya viseljen,
Fiú gyúlasszon,
Szentlélek malasztja
száz gyökeredet százzá szakassza,
Szent Illés próféta itt ne leljen!


Rákos Sándor: Az elragadtatásról
(részlet)

És támada
nagy szél zúgása
s tüzes lovakkal
egy tüzes szekér
ragadá el
Illést
az égbe
Elizeus pedig
látá ezt
s kiált vala
„Édes atyám”
S fölemelé
Illés palástját
s megüté vele
a vizet
válott a víz
kétfelé
s Elizeus
száraz lábbal
méne
rajta átal



  
Ráolvasás vihar, jégverés elhárítása
Ha nagyon villámlott, ezt mondták:

Énok és Illés!
Lassan zörgessétek az egeket,
mer nálunk van a boldogságos Szűz Mária
az ő egyszülött szent fiával szállásul. 
Énok és Illés, hozzátok el azon kenetet,
mellyel az úr Jézus szent testét kentétök mög.
Kenjétek meg szivünket, lelkünket,
házunk belsejét,
kapufélfánkat,
hogy semmi veszödelöm ne ártson! 

  
Illés szekere - Kapócs Tibor tűzzománc alkotása 


Reményik Sándor: Illés

Ez a villám nyoma,
E szénné égett, bús-fekete rom.
Az ember önmagának követelte,
Az Isten azt felelte: „Nem adom.
Ez itt próféta-fa.
Nem fogja látni a letarolt erdőt,
Rábocsátok egy izzó-tüzes felhőt,
Magamhoz ragadom.”
Az ember önmagának követelte,
Az Isten azt felelte: nem adom.



Ady Endre: Az Illés szekerén

Az Illés-nép Ég felé rohan
S ha megáll ott, hol a tél örök,
A Himaláják jégcsucsain
Porzik szekerük és zörög.
Ég s Föld között, bús-hazátlanul
Hajtja őket a Sors szele.
Gonosz, hűvös szépségek felé
Száguld az Illés szekere.
Szivük izzik, agyuk jégcsapos,
A Föld reájuk fölkacag
S jég-útjukat szánva szórja be
Hideg gyémántporral a Nap.


(http://kaposvarmost.hu)






Továbbá:



-László napra - Szent László király: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/laszlo-napra-szent-laszlo-kiraly.html

-Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html


- JÚLIUS 20. ILLÉS NAPJA, Illés és Jakab Annát kergeti – “Illés szekere zörög”: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/julius-20-illes-napja.html


-Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:









Szeretettel,

Gábor Kati

Személyre szóló gyógyítás - kezelés - tanácsadás:


blog oldalam: 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.