2013. augusztus 3., szombat

Szívet cseréljen az, aki hazát cserél!



Szívet cseréljen az, aki hazát cserél!


Tompa Mihály - Levél egy kibujdosott barátom után

Ki messze, messze vagy, kinek hajója már
A zúgó tengeren remélve, küzdve jár,
Vagy a boldog világ előtt horgonyt vetett:
Egy-két szót, jó barát, hadd szóljak még veled!

Nem is érlek be tán, mint madárt a haraszt,
Amelyet a szellő azon fáról szakaszt,
Hol vesztett fészke állt s kisded családja benn,
S a távozó után lebbenti csendesen.

Lelked mit érzett, hogy elhagyád e hont,




Midőn ugy hagytad el, hogy sohse lásd viszont?
Nem állitott meg a határnál valami...?
Honszeretet, ha azt ki tudnók mondani!

Égnek fejed felett nagy fényes csillagok,
A gazdag föld ezer virágtól mosolyog;
Ah de azok neked mind ösmeretlenek!
S nem ezek közt valál futkározó gyerek.

Mert a boldogságra kevés csak a jelen,
A multon épül az s az emlékezeten;
Örömeinkre szint s derűt titkon az ád,
Mint a gyök adja a virág szinét, szagát.

Szó nélkül távozál, - nem vádollak, hiszen
Hogy kínos lett volna bucsúznod, elhiszem!
A daru is búsan kiáltozik, pedig
Egész nemzetével utra kerekedik.

Mégis, mégis minek hagytál bennünket el?
Meglásd, ha itthon fájt, ott is fáj a kebel;
Bizony, ha lelked fáj, ha rajta seb vagyon:
Könnyebben begyógyul a honi hantokon.

S ha vigan lépted át a háznak küszöbét,
Honnan vidám zene s pohár csengett eléd:
Nincs lelked, hogy meleg részvéttel hágjad át,
Midőn nagy bú miatt gyászt öltött a család?

Ha aki fölnevelt, a kedves jó anya,
Betegen, rongyosan elédbe állana:
Karjába omlanál, ölelve melegen,
Azért, hogy rajta már nincs bársony és selyem.

Mégis szülő honod, a legszentebb anyát,
Nehéz óráiban, rosz gyermek, elhagyád!
Mert ugy szeretted, hogy tovább nem nézhetéd
Sápadt arculatát és könyező szemét.

Mert akit szeretünk mig ajka mosolyog:
Búbánatában is legyünk osztályosok!
Vegyük el a csapást, mikép a jó napot,
S egymást ne hagyjuk el, ha a sors elhagyott!

Nincs-e elég sebed, oh népem, ami fáj,
Hogy elszéledsz, mint a pásztor nélkűli nyáj...?
Itthon még nemzet vagy, bár gyászba öltözött:
Koldus földönfutó más nemzetek között.

S te mit mivelsz? Mi sors kiséri életed?
Megadta a remény, mivel kecsegtetett?
Ha hallanád szavam, tudom mit érzenél:
Szivet cseréljen az, aki hazát cserél!




Hol annyiszor vigan barátkozál velünk:
A kerti hárs alatt ugy el-emlegetünk!
És a szokott helyen szemünk gyakran keres,
De széked örökre üres maradt... üres ...!

S ha koccan a pohár, - mig a meleg szavak
A bujdosók nevét éltetve hangzanak, -
Nem hangzik össze jól, - csengése oly siket...
Oh hogy ne volna az? - hiányzik a tied!

Mért is nem vagy köztünk, elbujdosott barát!?
Minden szó és emlék busan utal reád...!
Bejárom a mezőt, a zúgó patakot,
Hol ábrándos lelked gyakorta mulatott.

Megnézem elhagyott kerted s szilvásodat,
Hol ápoló kezed nem nyers, nem oltogat;
Minden ugy elvadult, ugy elhagyatva van,
Csak a vad természet munkál szabálytalan.

Ledőlt gyeppamlagod befutta a szeder,
Virágos ágyaid mohar, gaz verte fel,
Öreg szüléd, szegény, mitsem gondol vele,
Te voltál szivének virága ... öröme...!

Befordulék hozzá: már sokkal csendesebb,
Mélyen talált szivén beljebb vonult a seb;
Mint a láng elsőben felcsap s ha ellobog:
Hamu fedi el az élő zsarátnokot.

Beszélgettünk,... ő is szólott, de keveset, -
Kiméltem fájdalmát s nem emlitém neved;
S mellette a bánat keserün meghatott,
Hogy ugy kell tartanunk, mint aki már halott!

Pedig te élsz. Élj is, barátom, boldogan!
Erős légy, ha mégis a bánat megrohan;
Mert hosszu hervadás emészti azt a fát,
Melyet nagy korában tesznek más földbe át.
S midőn hazánk felé a vándor madarak
Hazádnak partiról majd vissza szállanak:
Távol más világból, nagy tengerek felett,
Küldd vissza nékünk e szives üdvözletet!

Dávid Júlia festménye: Emese álma








Hull A Hó A Kéklő Hegyeken


Ének: Kovács Kati

Milyen különös,
megállsz egy idegen utcán, egy idegen városban,
ahol élsz.
Körülötted száz cikázó reklám,
de te máshol jársz gondolatban.
És amit látsz,
oly valószerűtlen az egész.

1. Hull a hó a kéklő hegyeken,
s a fecskék messze délre szálltak.
Mért szakadt fel minden újra élesen?
Mért remélem úgy, hogy újra látlak?

2. Otthon újra zajlik a folyó,
s a várra ezüst dér szitál majd.
Léptünk nyomát rég belepte már a hó,
vissza hozzád hogyan találjak?

3. Szívet cseréljen, aki hazát cserél!
Mert bárhogy él, s bárhol, csak félig él.
És bármerre jár, bárkit is talál,
más ott a csók, más a táj.








Hungarica - Ide születtem



(Forrás: Magyar Etel)








"A változás az élet alapvető törvénye. 
A fák, a növények állandóan változnak, alkalmazkodnak az évszakokhoz, de gyökereikkel mélyen a földbe kapaszkodva, megtartják jellegzetességüket és nem változtatják meg fajtájuk természetét.

A szilfa mindig szilfa marad. 


Az ember is a változás törvényei szerint él. 
Rohannak az évek és változnak a körülmények körötte. 
Alkalmazkodnia kell a változásokhoz, de a lelkében nem szabad változnia, kapaszkodnia kell a hagyományok lélekerősítő gyökereibe."



/Részlet a könyvből: Atilla - A hun üzenet/










- Müller Péter -










Továbbá:




1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

2.Hargita:

3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

5.A pozsonyi csata:

6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

7.Az utolsó Táltos:

8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

12.Húsvéti népszokások, hagyományok:

13.CSABA KIRÁLYFI:

14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html

15.MIENK VAGY ERDÉLY:

16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:








Szeretettel,

Gábor Kati


blog oldalam: 



 


A CSÁNGÓKRÓL



A CSÁNGÓKRÓL

„Hitében él a nemzet”


Gyökerek - Ott, ahol a Szeret vize szompolyog




A moldvai csángók - az 1990-ben készült dokumentumfilm a Kárpátokon kívül élő mintegy 200 ezres magyar népcsoport életét mutatja be Klézse és Pusztina környékén.
(Szakértő-riporter: Halász Péter)




A Gyimesekben - Erdély 


Egyszerű csángó emberek beszélnek múltjukról, történelmükről, hitükről, nemzetiségükről, mindennapi, dolgaikról, küzdelmes életükről.






A dokumentumfilm végén egy katolikus lelkész, aki Szászrégenben szolgál, de a Bákó megyei mintegy 8 ezres lakosú Lujzikalagorból származik, szomorúan mondja, hogy szülőfalujában nincs változás, az egyszerűsége miatt a népét nagyon félrevezetik.




Az ezeréves határnál - Gyimesbükk - Erdély 


A népe haldoklik, segítségre lenne szüksége, de nagyon nehezen megy a csángók öntudatra ébresztése, tette hozzá lehangoltan a fiatal tisztelendő. Gyimes csángó népviselet

Bővebben: http://erdely.ma/multidezo.php?id=144...





Gyimes csángó népviselet



MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL

„Hitében él a nemzet”



/ térkép a Bákó környéki csángó településekről /


 Moldva a Keleti-Kárpátok túloldalán terül el. 




A Gyimesekben - Erdély (Káté Antónia fotója)


Egykor honfoglaló őseink Etelköz nevű területének nyugati része volt.




Jáhorok pataka - Gyimesek - Karácson Csaba fotója 


A magyar honfoglalás után besenyő szállásterület, ill. gyepűvidék, majd Kumánia, Kunország része, a középkortól a XIX. század végéig a román bojárok által irányított Moldvai fejedelemség. 





Egyes kutatók szerint már a honfoglalás idejéből maradtak itt magyarok. 





A XI-XII. századtól kezdődően, amikor Erdély keleti-délkeleti részét kezdték benépesíteni a székelyek és a szászok az összeszűkülő gyepű védőrendszer helyett a Kárpátok túloldalán, a keleti lejtőkön létesítettek királyaink őrállomásokat. 




Megindult a kunok térítése is, létrejött a Milkói Püspökség. 
A tatárjárás e tájon is végigsöpört, a kunok átköltöztek Magyarországra.




Gyimesi ősz - Gyenes Kálmán fotója


 A tatárjárás után a magyar királyok a Szeret folyó partján újabb határőrvonalat létesítettek. 
Bákótól északra elsősorban a Szamosvölgyből, délre Székelyföldről telepítettek. 




Gyimesközéplok - Bajkó László fotója


A fontosabb kereskedelmi utak mellett városias települések is létrejöttek, Bákó, Jászvásár, Karácsonykő, stb. 





A magyarok mellett szlávok és oláhok települtek, a helynevek többsége azonban magyar eredetű. 1353-ban Nagy Lajos magyar király Dragos máramarosi oláh kenézt bízta meg, hogy szervezzen bánságot Moldvában. 




Ősz - Gyimesek - Karácson Csaba fotója


A kialakuló Moldvai Bánság, Fejedelemség a Magyar Királyság hűbérbirtoka volt. 
Ez időben a magyarok s a kisebb számú németek és lengyelek megbecsült tagjai voltak a Moldvai Fejedelemségnek, ők közvetítették a fejlettebb termelési módokat, ők honosították meg a szőlőművelést, stb. 
Több moldvai bojárnak magyar felesége volt.




Moldva Nagy István, Stefan cel Mare alatt önállósodott, 1467-ben Mátyás király büntetőhadjáratot vezetett a magát lengyel hűbér alá helyező moldvai fejedelem ellen, de Moldvabányánál az oláhok tőrbecsalták a magyar sereget, Mátyás király megsebesült és visszafordult. 




Gyimes - szoros a Rákóczi várból


1475-ben a Mátyás magyar és Kázmér lengyel király által küldött csapatokkal kiegészített román csapataival nagy győzelmet aratott a törökök felett.

 A kapcsolatok a török időkben lazultak meg, Moldva török hűbérbirtokká vált, s csak az 1877-es orosz-török háború után vált függetlenné az 1859-ben Havasalfölddel egyesült Románia.




 A középkor folyamán továbbra is érkeztek magyar, elsősorban székely betelepülők, utolsó, legnagyobb hullámuk 1764-ben, a Madéfalvi veszedelem következményként.




Moldvai csángó magyarok a madéfalvai emlékműnél


  Ma Moldvában mintegy 250.000 katolikus él, ők a magyarok, székelyek leszármazottai. A katolikusokat a románok ma is magyaroknak nevezik. 
A nagymértékű elrománosítás ellenére még ma is 60-80.000-en beszélik a nyelvújítás előtti archaikus magyar nyelvet.





Dóra Áron Furulyás - A Népművészet Ifjú Mestere - Gyimes - Erdély


 Bár buzgó katolikusok, csak elvétve voltak magyar papjaik. 
Magyar iskoláik csak néhány évig voltak az 50-es években. 
Ekkor viszont közel 200 településen.



  
 A kommunista diktatúra idején a románosítás erőszakosan folyt, a csángó-magyarok lakta vidékek zárt területek voltak, még az erdélyi magyarokat is gyakran csendőrök vezették ki a csángó falvakból. 




Gyimesi ősz - Gyenes Kálmán fotója


Elégették a magyar nyelvű könyveket, imakönyveket. 
Akinél ilyet találtak, azt megverték. 

A magyar nyelvű oktatást megszüntették. 
Katolikus, "janicsár" papokat képeztek ki, s ezeket küldték a moldvai falvakba. 



Gyimes - Erdély - Fodor István fotója 


Sok helyen a papok ma is az ördög nyelvének nevezik a magyart. 
Magyar nyelvű iskolák hiányában nem alakult ki saját értelmiségük. 

A magyar falukat román falukkal közös községekbe szervezték, így a színmagyar települések lakói is kisebbségbe kerültek.




A dolgos, hívő katolikus csángók nagy szegénységben élnek. 
A családokban gyakori a 8-10-12 gyermek. 

Munkahelyek nincsenek, a megélhetés alapja a pár holdnyi földecske. 
A felnőtt férfiak többsége eljár dolgozni.
Régebben Románia iparvidékeire, ma már inkább Olaszországba, Izraelbe és Magyarországra.




 A még magyarul beszélő falvakban is folytatódik az elrománosodás. Bár a nagyszülők, főleg a nagymamák, többnyire nem is tudnak oláhul, a középkorúak már kétnyelvűek. 
Igaz a románt sem tudják rendesen. 




Az ezeréves határnál - Gyimesbükk - Erdély - a Rákóczi várból


Deáky András - A gyimesbükki ezeréves határ őre

video:

A történelmi Magyarország legszebb vasútja a Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal. 

140 híd és viadukt található ezen a csupán 60 km-nyi szakaszon.

A lóvészi alagút 1012 m magasságban keresztezi a Kárpátok fő gerincét.

Az egykori határátkelőn, Gyimesbükkön épült vasútállomás méreteit és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik.

Itt, a történelmi Magyarország határán, a Rákóczi-vár lábánál áll a 30. számú vasúti őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza.

A Tatros folyó és a vasút közvetlenül az őrház mellett hagyja el Erdélyt, és lép át Moldvába.


Az őrház, a kápolna, a katonai emlékhely mindannyiunk számára fontos jelképek.




A gyerekeket általában születésüktől kezdve románul tanítják, mert román tudás nélkül nem veszik fel őket az óvodába, ill. már az első osztályokban megbuktatják őket a román tanárok. 
A magyar nyelvet az utcán, s főleg a nagyszülőktől szedik magukra, ám írni és olvasni nem tanulnak meg magyarul.




 A "forradalom" után egyes falukban néhányan saját házukban kezdték a gyerekeket írni-olvasni tanítani magyarul. 

Később a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezte a délutáni és hétvégi foglalkozásokat. 
2002-ben sikerült először elérnie a szövetségnek, hogy két településen az iskolai oktatás keretében, idegen nyelvként heti 3 órában tanulhassanak a gyerekek magyarul írni, olvasni. 





A román hivatalos szervek és a román papok ellenállása ellenére ma már 14 faluban iskolai órarendbe iktatva mintegy 1200 gyerek tanul magyar nyelvet. 
Mintegy 100 gyermek már magyar nyelvű középiskolában tanul tovább, többségük Csíkszeredában kollégista. 
Szaporodik a magyar nyelven diplomázó fiatalok száma is.

A magyar nyelvű oktatás költségeit a Szövetség nagyrészt adományokból, elsősorban a keresztszülő programban részt vevők befizetéseiből fedezi. / Keresztszülőprogram. /

 A moldvai magyarok, csángók, kiapadhatatlan forrása a magyar néprajzkutatásnak. 





Náluk még eleven hagyományok a középkori magyar szokások, nyelv, versek, balladák, énekek. 

Népviseletük színes, s jellemző az adott településre. 




Ha népviseletben vannak, amely az idősebb korosztályoknál még ma is természetes viselet, az öltözékéről felismerik, ki melyik faluban él.
  
  /www.erdely-szep.hu /







Csángó-fesztivál 2010






Csángó pillanatok








Moldvai csángó gyerekek néptánca





Sirítő táncegyüttes: Moldvai táncok








Moldva képekben, a Tázló zenekar honlapjáról, Czellár Gabriella fényképeivel:











Már-már őszülőben a gyimesi táj – Erdély - Szárszó Edit fotója



Itt ma lakodalom lesz! - Gyimesközéplok - Bajkó László fotója



Ezeréves határnál - A Hit, Élet és a Nemzet Kapuja - Gyimesbükk - Erdély



Gyimesi  mellény



Gyimesi  fonáján varrott halacskás 



Tiszta szoba - Gyimesközéplok - Erdély



Csángó szoba - Boglárka Vendégház - Gyimesközéplok - Erdély



Bagolyvár - Gyimesfelsőlok - Erdély -  Antal Mónika fotója



Ősz - Gyimesek - Karácson Csaba fotója



Ősz - Gyimesek - Karácson Csaba fotója 



Ősz - Gyimesek - Karácson Csaba fotója 



Tavasz - Zöldellő domboldalak a Gyimesekben - Erdély - Varga Terézia képe



Az ősz színei az első hó után - Gyimes – Erdély -  Fodor István képe



Gyimesi  mellény


(Képek forrása:  Patrióta Európa Mozgalom)







MAGYARUL BESZÉLŐ FALU EZER KILOMÉTERRE KELETRE TŐLÜNK!




...még egyikük sem járt Magyarországon!

video:








Továbbá:


1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

2. Hargita:

3. A CSÁNGÓKRÓL:

4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

5. A pozsonyi csata:

6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

7. Az utolsó Táltos:

8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

12. Húsvéti népszokások, hagyományok:

13. CSABA KIRÁLYFI:

14. A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!

15. MIENK VAGY ERDÉLY:

16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

17. A magyar népviselet és a szakrális geometria:


19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

20. Székelykapuk:







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu


blog oldalam: