2014. március 18., kedd

Tavaszünnep – a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe


Tavaszünnep 
– a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe



Az ősi pusztai múltra visszatekintő ünnepünk a tavaszi megújulás ünnepe. 





A tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe, a Tavaszünnep és a keleti újév kezdete. 

Az ősi keleti múltra visszatekintő ünnepünk a tavaszi megújulás ünnepe. 

A világ minden táján megünneplik a tavasz csillagászati kezdetét, azonban a keleti lovasnomád gyökerű népeknél a tavaszi megújulás hajnala kiemelkedő ünnepek közé tartozik. 

A rokon népeinknél a legkiemelkedőbb ünnep a Tavaszünnep. 

A legtöbb keleti népnél ez számít a hagyományos újévnek. 

A tavasz, a természet újjáéledése, a szerelem, a termékenység ünnepe, szkíta múlttal rendelkező hagyomány. 

A közép-ázsiai népeknél Nauryz-nak (Nevruz, Naurus, Naurusz) hívják, mely a szkíta (óperzsa) gyökerű, Nav – Ruz szóösszetételből származik, jelentése Új – Nap. Kazakisztánban 3 napos munkaszünettel ünneplik a Nauryzt. 

Azerbajdzsánban pedig, március 20-án 5 napos hosszú ünnepségsorozat – a Novruz bajrami – veszi kezdetét.

A néphagyomány szerint a téli és nyári napfordulók, illetve az őszi és tavaszi nap-éj egyenlőségek meghatározó energiákat hordoznak, sokszor sorsfordító  erőt tulajdonítanak e napoknak.




A tavasz csillagászati kezdete erre a napra esik, amely a nap állállásától függően általában március 21-ére datálható, idén ez az időpont március 20. napja.
 Ezen a napon a nappal és éjszaka hossza megegyezik. 

Mivel a napéjegyenlőségkor a fény és a sötétség aránya azonos, így egyfajta nyugalmi egyensúly jön létre. 

Őseink teljesen beilleszkedtek az őket körülvevő természet rendjébe, ez mutatott nekik példát, ebből merítettek energiát. 

A tavaszünnep magában hordozza a születést, a megújulást. 





A nap-éj egyenlőség hete fontos üzenettel bír, a megtisztulás és a felszabadulás lehetőségét ígéri. 

A keresztény hagyomány Szent Benedek emléknapját ünnepli, azonban az ősibb népi gyökereink a keleti puszták múltjába vezetnek vissza.



“Rügyfakadás” – Tavaszünnep -Magyarországon, Gyenesdiáson


A legtöbb rokon népünknél kiemelkedő ünnep a Tavaszünnep. 
Kazakisztánban, például 3 napos munkaszünettel ünnepelnek, a keleti népeknél ugyanis ez számít igazán az újév kezdetének. 

A kazakoknál ilyenkor szintén felelevenednek a régi (iszlám előtti) sámánista, Tengrista hagyományok. 

A természet tisztelete áll a középpontban, (lovas) sportjátékokat szerveznek, fákat és növényeket ültetnek, a parkokat megtisztítják.

 Nauryz ünnepén szertartásos ételfogás a “nauryz közse”, melynek 7 összetevőből kell állnia, ezek szimbolizálják a egészséget, boldogságot, sikert, bölcsességet, növekedést, gazdagságot és az Ég védelmét.



A kazakisztáni Nauryz, a Tavaszünnep



Magyarország, IX. Tavaszünnep – Hagyományos íjászverseny Körmenden 


Az ünnep legfontosabb üzenete az ember harmóniája a természettel, a régi hagyományok örökségének fenntartása. 

A tavaszi nap-éj egyenlőség, a tavaszi megújhodás megünneplése Magyarországon is évről – évre népszerűbb a hagyományőrző közösségeknél. 




Tavaszünnep - Makai Hedvig festménye


Szerte az országban szertüzek gyúlnak március 20-21-ét követő “újjászületés” hetében. 

Ismét visszatérünk őseink természetközpontú felfogásához, ünnepeihez, melyek nem tűntek el az elmúlt időszakban, csak kissé elhalványodtak.

Gyújtsuk hát újra a lángot!



A Régió Hagyományőrző Egyesület tavaszünnepi tűzgyújtása 2012-ben



(Forrás: Kurultáj)






További:

- Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html



- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html


- Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:




- Téli népszokások: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/teli-nepszokasok.html

- A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-teli-napfordulot-feny-szuleteset.html

- A karácsonyfadíszek jelentése:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/12/a-karacsonyfadiszek-jelentese.html

- Karácsony - a kerecseny ünnep: 

- Szilveszteri és újévi népszokások: 

- A szólásainkban rejlő tudás:

- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

- Vízkereszt és farsang - Farsangi népszokások:

Kiskalendárium: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/01/kiskalendarium.html

- Tavaszünnep – a tavaszi nap-éj egyenlőség ünnepe:





2014. március 16., vasárnap

Dávid Júlia festőművésznő


Dávid Júlia festőművésznő




Dávid Júlia festő, iparművész, díszlettervező, grafikus. 
Megjelenésében és alkotásaiban egyaránt érezhető, érzékeny művészegyéniség.





A Marosvásárhelyen született alkotó. 
Kolozsváron végezte tanulmányait,  iparművészeti szakon diplomázott.




Nagyboldogasszonyunk 


Szőnyeg- és jelmeztervezőként egyaránt dolgozott, s később olyan jelmezei jellemzik, mint pl. a „Koldusopera”-hoz, vagy „Az Operaház fantomja”-hoz kreáltak.

1989-től törökországi korszaka indult: üvegfestészettel és dekorálással foglalkozott.

1996-ban lett a marosvásárhelyi Innovációs Központ tervezője.




Babba Mária


Az út innen Szegedig vezet.

Kívánom, fogadja és tartsa őt szeretettel Szeged!




Első kiállítása 1986-ban volt, majd Budapesten éppúgy fórumot kapott, mint Marosvásárhelyen, Isztambulban, Kovásznán, Kanadában. 

Szegeden is bemutatkozott már 2004 júliusában, s legutóbb 2004. október 10-étől a Somogyi Könyvtár adott méltó otthont műveinek.

2003-ban a MAOE tagjainak sorába jelölték.




Nagyboldogasszonyunk



Erdélyt élő múzeumként tartja számon.

Erdély népi hagyományait, csak rá jellemző kultúráját, őszinteségét és sokszínűségét tartja a legtöbbre, mely faragásokban, szőttesekben, kerámiákban, hímzésekben, bútorokban, a szűcs- és bőrdíszművészetben egyaránt megjelenik.




Nyárádszeredán



Dávid Júlia bájosan közvetlen alkotó művész. 

Vall arról önéletrajzában, hogy a Kriza János által egybegyűjtött balladák ihletésére festett üvegablakok (a marosvásárhelyi „Cifra Palota” ablakai ezek), mennyire megrendítő – sugalló erővel hatottak rá, fenséget sugároznak.





Dávid Júlia - Ablakfestő munkája



Példaképül szolgáló tanárai közül Nagy Pál festőművészt, Barabás Évát, Hunyadi Máriát, Hunyadi Lászlót és Csató H. Doinát nevezi meg.

Több stációt tudhat maga mögött Dávid Júlia; 





Munkásságában az erdélyi népművészet, a keleties motívumrendszer elemeit ötvözi a magyar és balkáni kultúrák misztikus eredettörténetével.




Nyárádszeredán


- Kétségkívül kalandos és mozgalmas életútjának melyek voltak azok a fő állomásai, amelyek alkotói pályáját alakították?

- Mivel gyerekként a marosvásárhelyi Képzőművészeti Líceumba jártam, az erdélyi néprajzi kincs egész életemben meghatározó marad. 







A képzőművészeti órákat a Kultúrpalotában tartották, ahol minden nap láthattam a nagy mesterek freskóit, ablakfestményeit, a sajátos kalotaszegi, erdélyi ősmagyar motívumokat. 




Ezekből a beépült gyökerekből mindig lehet meríteni, és bevallom, visszavágyom szülővárosomba, hogy a letisztult kompozíciókat újra láthassam. 






Kolozsváron a textil szakon már grafikákat szőttem. 
Itt sokkal felszabadultabban, kötöttségek nélkül lehetett alkotni. 

Üveggel csak később, Törökországban kezdtem foglalkozni. 
A tenger és környezetének harmóniája nyitotta ki színvilágomat a pasztelltől, szürkétől és feketétől a színesekig.






- Festett üveget, tervezett díszletet és számos alkotása a műfaji határokon kívül esik. 

Milyen eszközökkel dolgozik szívesen?

- Üveg és kiégetett technikákat használok. 







A táblaképek hasonlatosak a XV-XVI. századi ikonokhoz. 
Ezek az alkotások – ellentétben az ablakfestményekkel – nem voltak átvilágítva, tehát a színhatást mindig a ráeső fény határozza meg. 








Az üvegtechnikát lehet funkcionális vagy dekoratív művészetként is értelmezni, én mindkettőt alkalmazom.






- Erdély, Törökország, Magyarország. 
A szoros történelmi kötődés ellenére eltérő világok, különböző kulturális gyökerek. 





Kazah lány


Turáni pár


Hogyan találkozik a témában e három terület?





Turáni népek


- A témaválasztás mindig sokrétegű. 
Nekem ugyanazt jelenti, mint a régészet, örökké boncolgatom a leleteket. 
Időben visszafelé egyre mélyebbre ások. 







A szecessziótól a reneszánszon át a kora keresztény és az azt megelőző honfoglalás koráig visszakanyarodva olyan gazdag kulturális örökséggel találkoztam, mely szinte megfoghatatlan. 






Egyfajta őserővel találkozom, ami sajnos korunkban szilánkokra kezd szétesni. 
A népmesék, mondák motívumai, a sámánok és táltosok örök ősi hite, a letűnt civilizációk, vándorló népcsoportok színes világa elevenedik fel. 




Táltos


Táltoslány


Ősi motívumok üvegfestményeken. 



Székely Életfa  


Székely csillag



Dávid Júlia alkotásai elsősorban a népi értékek kincsestárából merítenek.

Magyar vagyok 



Dávid Júlia a népvándorlás korának kultúráját idéző avar, szkíta és ősmagyar motívumkincseket jeleníti meg.






Művein övcsatok, tarsolylemezek díszítései, az említett népek szimbolikája, totemállatai egyaránt nagy hangsúlyt kapnak.






Dávid Júlia több év kísérleti munkájával sajátos technikát és egyedi stílust hozott létre: az alkotásokra jellemző, hogy a művésznő az üveg mindkét oldalára fest, ezért áttetsző, finom felületek váltogatják egymást a karakteresen erős színűekkel.






A meghatározó színek – az arany, a bíbor, a türkiz – és különböző árnyalataik vonzóvá teszik a műveket, erősen emlékeztetve a tűzzománcra. 
Az alkotások által felidézett jelképrendszer az ősi múltat, tudást idézi.






Textil szakon végeztem a képzőművészeti főiskolát majd a rajzosság, a vonal fogott meg és grafikával foglalkoztam. 
Később a tónusok, az árnyalatok érdekeltek, és természeti elemekből hoztam létre kompozíciókat.





Aztán eljutottam Törökországba, ahol rengeteg a nap, tobzódnak a színek, és én ezt az áttetszőséget, a gyönyörű ragyogást szerettem volna ábrázolni. 
Erre az üveg a legalkalmasabb – mesélte Dávid Júlia.




Újgúrok 


A honfoglalás kori történetek, mondák, jelképek, a vándorlások, az őshaza, a sztyeppe, a jurták, a nemezelés, az ötvösművészet és a mondai elemek köszönnek vissza a legtöbb képről aranyban, bordóban, az alkotó szerint ugyanis ezek a nemes színek adják vissza leginkább az ódon hangulatot.




Dávid Júlia témaválasztását azzal indokolta, hogy túl sok idegen hatás ér bennünket, a körülöttünk lévő világ szilánkokra bomlik, ezért a mély tartás, az ősi töltet eltűnik. 
A kezdetek történelme visszaadhatja mindezt.




A Turáni - Hunok története 


















































Az Aranykor Kapuja








A képekre kattintva kinagyíthatod azokat!


KÉPEK RENDELHETŐEK  -  MEGVÁSÁROLHATÓAK:


Dávid Júlia web – oldala:


Dávid Júlia face oldala:

(Forrás: Dávid Júlia/Türk Otağı/Balogh Tibor/Tótváradi Zsolt/Gonda Zsuzsa)








Továbbá:




1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

2. Hargita:

3. MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

5. A pozsonyi csata:

6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

7. Az utolsó Táltos:

8. Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

9. Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

12. Húsvéti népszokások, hagyományok:

13. CSABA KIRÁLYFI:

14. A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!

15. MIENK VAGY ERDÉLY:

16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

17. A szólásainkban rejlő tudás:


19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

20. Székelykapuk:
22. Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:

23. Pünkösdölés és más népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html


25. Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html



29. KATALIN NAP ÉS A NÉPHAGYOMÁNY:
 http://emf-kryon.blogspot.hu/2013_11_24_archive.html

30. November - Szent András hava:




34. A téli napfordulót - a Fény születését ünnepeljük december 21 - én:

35. A népművészet, mint a magyar nép szakrális művészete:

 36. A magyar népviselet és a szakrális geometria:

37. A TÁNC - A MAGYAR NÉPTÁNCOK:

38. Magyar hímzések és motívumok kincsestára:

39. A HALASI CSIPKE - KISKUNHALAS ARANYA:


41. Népi mesterségek listája: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/nepi-mestersegek-listaja.html

42. NÉPI MESTERSÉGEK - MESTEREK BEMUTATÁSA  -  Hornok Magdolna festőművésznő alkotásai által:









Szeretettel,

Gábor Kati



blog oldalam: