2015. április 18., szombat

CETEK


CETEK



"A bálnák és cetfélék a Föld egyik őrző lélekcsoportja.
Dalaik olyan rezgést hoznak létre mindenhol a Földön, mind az égben, mind a vizekben, mely fenntartja az életet!
Sőt, rituáléik ereje, az élet újjászületését hozzák el minden évben, minden létező számára a Földön!"

Isten és a gondviselés 1.rész:




A fény kozmikus közössége, valamint a cetfélék fénycsaládja


Szeretteim, a kozmikus újrakapcsolódás és lélekébredés ezen idején valóban tudatossá váltok saját szerepetekre, amit a kozmikus csillagközösségben, a csillagnemzetek között játszotok. Ti az Új Föld Csillag képviselői vagytok, a Kék Csillag Bolygóé. E minőségetekben olyan más kozmikus létezőkkel, civilizációkkal léptek társteremtő együttműködésre, akik a fény kvantummezőin gyakorolják az együttes teremtést. Itt a legközelibb kapcsolatként a cetfélék fénycsaládja létezik számotokra, a bálnák és a delfinek, akik nem csupán a ti csillagfivéreitek és -nővéreitek, hanem a felmenőitek és utastársaitok is ezen a Föld Csillag Utazáson.

Most a cetek tudatossága tudatos közösségre, illetve partnerségre lép az emberiséggel azért, hogy együtt segítsék a Föld bolygót a magasabb tudatosságok csillagkapui felé növekedni. Ti sokan, szeretett emberi fénycsaládként, elhívatást fogtok kapni a Régiektől, a cetektől, hogy a Föld Álmát a tudatos és felébredett együttműködés felé mozdítsátok.

A cetek tudatossága egy fejlett csillagászati navigációs tudatosság. Ők a kozmikus óceán "pilótái", a kozmikus utazás navigátorai. Ti ebben az emberi inkarnációban szintén sokan a kozmikus utazás pilótái vagytok, s kezditek érezni, amint szárnyaitok kibomlanak, amikor felkészültök arra, hogy elfogadjátok a planetáris tudatosság kozmikus utazóinak, a mindenség új álma álmodóinak szerepét. A cetek tudatossága támogatni fog benneteket, amikor első "repüléseitekre" indultok a kozmosz szívébe és a kozmosz álmába.

Arra számíthattok, hogy a bolygón az ébredés energiái egyre intenzívebbekké válnak. Ám a káosz közepette is találjátok meg azt a mély kapcsolatot, ami fenn fog tartani és támogatni fog benneteket a változásaitok és az átalakulásaitok folyamán. Felébredett kozmikus utazókká fogtok válni.

Mihály Arkangyal: A gyémántprizma és a bolygó felébredése

Celia Fenn által közvetítve

Forrás:


http://www.kristaly-lotusz.eoldal.hu/…/2009-juniusi-energia…


A cetek (Cetacea) az emlősök osztályának egyik rendjét alkotják.




A legújabb genetikai alapú rendszertan a ceteket a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja. 

Ez azonban még nem terjedt el eléggé, ezért a ceteket továbbra is külön rendként tárgyaljuk.

A cetek rendjébe tartoznak a bálnák és a delfinek, valamint a kihalt 
Archaeoceti („őscetek”).




A Bálnák és Delfinek 

egy rendkívül különleges faj, akik nem férnek bele semmilyen evolúciós megközelítésbe, arculatba és a jobb megértésük végett bemutatjuk nektek őket. Azt tartjuk róluk, hogy ők lelkileg és szellemileg is a legfejlettebb faj a Földön.
Amellett hogy a Föld az emberi lakosságának lett megteremtve, ezeket a Fény csodálatos lényeit ideküldtél messzi-távoli csillagrendszerekből, mint az Isteni Tudatosság Őrzőit és Feljegyzőit az emberi faj támogatására.
Ők a Megvilágosodás Hordozói és már a kezdetek óta ennek a rész-univerzumnak minden lecsökkent tudatosságú életformáiról szereznek tudomást, tapasztalatokat, de nem csak itt, hanem más valóságokban is ezt teszik.
A Föld történetének feljegyzéseit megtestesülve ők hordozzák, de minden bolygóét, naprendszerét és galaxisét is és folyamatosan hordozzák, fejlesztik és visszhangozzák, a Fény frekvenciáit és információit.
Néhány régebbi bölcsesség tanítást is ezek a megvilágosodott Delfinek és Bálnák közvetítéseiből láttak napvilágot, mert nagyon sok információt hoztak a felszínre ezek a Fény robosztus energia-szerverei.
A Delfinek és Bálnák megkönnyítik a kristályos tudatosság energia mátrixának szövését az egész bolygón keresztül. Ez a mátrix lehetővé teszi majd az emberiség számára azt, hogy akik lelkileg készen állnak arra, hogy megtestesíthetik a tiszta szeretettel a Fény rezgésének befogadást egy elmélyültebb infúzión keresztül a sejtes szerkezeteikbe és erőteljesen megtapasztalhatják majd a telepatikus kommunikáció egy sokkal finomabb szintjét.
Mert a Bálnák és Delfinek a Földön élő összes lényt képviselik és az a dicsőséges küldetésük, hogy a Földön fenntartsák a sokkal magasabb szeretet rezgésének áradását a folyékony Aura Mezőkben.
A Szeretet hangjait küldik át a vizeken keresztül és le a föld mélyébe, valamint az egész emberiség számára annak érdekében, hogy egy nagyobb terv szempontjai szerint a tudatosság fejlődése felé mozdítsák el az emberiséget.
Bár ez nem látható abban a formában, amit viselnek, megjelennek.
Olyan hatalmas és csodálatos lények, akik tiszteletet és elismerést érdemelnek tőlünk, és ha be tudjátok fogadni ezt a rezgést, akkor érezhetitek a szeretet energiájuk áradását, ahogy járőröznek az óceánokon és kiárasztják magukból az Isteni Atya/Anya szeretet frekvenciáit, harmóniáját és kegyelmét.


Rendszertani besorolás


Ország:       Állatok (Animalia)
Törzs:         Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:      Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály:    Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály:      Emlősök (Mammalia)
Alosztály:    Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport:      Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend:   Laurasiatheria
Csoport:      Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea) Kerr, 1792

Alrendek:

Archaeoceti – kihalt
Sziláscetek (Mysticeti)
Fogascetek (Odontoceti)




Mint minden emlős, a cetek is levegőt lélegeznek be, tüdejük van, meleg vérűek, utódaikat szoptatják.
A cetek szárazföldi emlősöktől származnak.
Az evolúció során kitűnően alkalmazkodtak a vízi életmódhoz.
Alakjuk áramvonalas, a halakéhoz hasonló.
Mellső végtagjaik uszonyokká alakultak át, hátsó végtagjaikat elveszítették.
Gyakorlatilag nincs szőrzetük.





Az emlősök ügetéséből átörökölt, a gerincet függőlegesen hullámoztató mozgással úsznak, szemben a halak és hüllők oldalirányban hullámzó mozgásával.
Ennek megfelelően farkúszóik is vízszintesek.

A cetek nagy termetű állatok.
Testhosszuk kifejlett korukban fajtól függően 1,2–30 m, tömegük 30–180 000 kg.
Közülük kerül ki a ma élő legnagyobb állat, a kék bálna.




Kék bálna



A kék bálna szinte kizárólag lebegő világítórákokat, úgynevezett krilleket fogyaszt, azonban néha evezőlábú rákokkal (Copepoda) is táplálkozik.


A táplálékként szolgáló zooplanktonban levő rákfajok óceánokként változóak.

A cetek kicsinyét olykor borjúnak nevezik.



Nagy ámbráscet borjával


A cetek rendje három alrendre osztható:


- Archaeoceti: 

– A csoport a fogas- és sziláscetek differenciációjával megszűnt

- Sziláscetek (Mysticeti):

Nincsenek fogaik.
Apró állatokkal táplálkoznak, amelyeket a szájpadlásukról lógó szarulemezek, a szilák segítségével szűrnek ki a vízből. Ebbe az alrendbe tartozik a bálnák egy része.




Kék bálna


- Fogascetek (Odontoceti):

Fogaik vannak, halakkal vagy tintahalakkal táplálkoznak.
Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak.
Ide tartoznak a csőröscetfélék, a nagy ámbráscet, a törpeámbráscet-félék és a delfinek.

A két ma élő alrend fejlődése mintegy 34 millió éve vált külön.
Mindkét alrend további családokra oszlik, összesen több mint 80 fajjal – ezek száma nem egyértelmű, mert bizonyos csoportokat egyes szakemberek önálló fajnak tekintenek, míg mások csupán alfajnak.




A körülbelül 80 cetfaj sorrendben



A cetek legkorszerűbb rendszertani osztályozása a következő:


1. - Archaeoceti alrend

Autoceta csoport:

2. - Sziláscetek (Mysticeti) 




alrendjébe az alábbi családok tartoznak:

- simabálnafélék (Balaenidae)




- szürkebálnafélék (Eschrichtiidae)




- barázdásbálna-félék (Balaenopteridae)




- törpesimabálna-félék (Neobalaenidae)


3. - Fogascetek (Odontoceti) 




alrendjébe az alábbi családok tartoznak:

- ámbráscetfélék (Physeteridae)
- törpe ámbráscetfélék (Kogiidae)
- törpe ámbráscet (Kogia breviceps)
- kis ámbráscet (Kogia simus)
- csőröscetfélék (Ziphidae)
- delfinfélék (Delphinidae)
- disznódelfin-félék (Phocoenidae)





Folyamidelfinek (Platanistoidea) öregcsaládjába az alábbi családok tartoznak:

Platanistidae:

gangeszi folyamidelfin (Platanista gangetica)
indusi folyamidelfin (Platanista minor)

Iniidae:

amazonasi folyamidelfin (Inia geoffrensis)
bolíviai folyamidelfin (Inia boliviensis)

Lipotidae család:

kínai folyamidelfin (Lipotes vexillifer)

Pontoporiidae család:

sósvízi folyamidelfin vagy La Plata-i delfin (Pontoporia blainvillei)

Squalodontoidea öregcsalád - kihalt:

Squalodontidae család




Jangcei folyami delfin


A cetek szervezete a vízi életmód követelményei szerint alakult át.
Mellső lábaik uszonyokká alakultak.
Hátsó lábaik teljesen elcsökevényesedtek, kívülről nem láthatóak.
Farkuk végén a halakéhoz hasonló, de vízszintes állású farokuszony fejlődött ki.
A legtöbb cetfajnak hátuszonya is van.

Bőrük alatt vastag zsírréteg van, amely részben energiatartalékul, részben hőszigetelésként szolgál.
Szívük más emlősökhöz hasonlóan két kamrából és két pitvarból áll.

A fejük tetején levő orrnyíláson át lélegeznek.
A szilásceteknek két, a fogasceteknek csak egy orrnyílásuk van.




A kékbálna orrnyílásai


Amikor az állat a felszínre emelkedve kifújja a levegőt, a kicsapódó pára jellegzetes alakú felhője láthatóvá válik. 





Képesek hosszú ideig (az ámbráscet több mint 120 percig) levegővétel nélkül a víz alatt maradni.
Légzésük nem automatikus, emiatt csak úgy képesek aludni, hogy agyuk egyik féltekéje mindig éber állapotban marad.

A cetek közül egyes fajok mikroszkopikus planktonnal táplálkoznak, mások nagy testű állatokkal táplálkozó ragadozók.





A nőstény cetek egyszerre csak egy utódnak adnak életet, és azt hosszú ideig (egyes fajok több mint egy évig) szoptatják.

Az anyaállat és utódja között erős érzelmi kapcsolat van.





Az ivarérettséget a cetek általában későn, 7–10 éves korukra érik el.

A hím nemi szervei a testüregen belül helyezkednek el, ami úszáskor a közegellenállást csökkenti.
A legtöbb cetfajnál nem alakulnak ki állandó párok.
A nőstények egy párzási időszak alatt gyakran több hímmel is párosodnak.
Az újszülött állat farkával előre jön a világra, ez csökkenti a fulladás veszélyét.
Az anyaállat szoptatáskor aktívan préseli ki a tejet emlőjéből.

A cetek valamennyien szárazföldi emlősök leszármazottjai.
A DNS-ek összehasonlítása alapján a párosujjú patások közé tartozó vízilófélékkel (Hippopotamidae) állnak a legközelebbi rokonságban.
A cetek ősei kb. 50 millió éve tértek át a vízi életmódra.
A filogenetikus rendszertan a ceteket nem külön rendnek tartja, hanem a párosujjú patásokkal együtt a Cetartiodactyla nevű új rendbe sorolja.






A legtöbb nagy testű cetfaj a cetvadászat hatására ma veszélyeztetett állatnak számít.

A legnagyobb veszélyben azonban élőhelyük változása miatt a folyami delfinek vannak.

A delfinek által lakott folyókat legnagyobb mértékben az ember gazdasági tevékenysége, az öntözés és energiatermelés céljait szolgáló duzzasztógátak építése veszélyezteti.

Így például a Kínában a Jangce folyón épülő gátak veszélyeztetik a baiji fennmaradását.





Az Irrawaddy és a Mekong folyókon épülő gátak a ritka Irrawaddy-delfin kipusztulását okozhatják.

A nagy testű ceteket évszázadokon át vadászták olajukért, húsukért, sziláikért.
Az ámbráscetet a beleiben található, illatszerek alapanyagául szolgáló ámbráért is vadászták.
A 20. század közepére a vadászat miatt több cetfaj majdnem teljesen kihalt.

A Nemzetközi Bálnavadászati Bizottság (International Whaling Commission, IWC) 1986-os moratóriumában határozatlan időre megtiltotta a kereskedelmi célú cetvadászatot.
A moratórium ellenére Norvégia, Izland, Feröer és Japán ma is folytatják a vadászatot.
Szibéria, Alaszka és Kanada egyes természeti népei ugyancsak vadásznak cetekre.





A delfinek életét a halászat is veszélyezteti, mert az állatok véletlenül a halászok hálóiba kerülve elpusztulhatnak.
A Csendes-óceánon folytatott tonhalhalászat évente több ezer delfin életét követeli.
Egyes országokban a halászok húsukért szándékosan is ejtenek el delfineket.

A haditengerészet által mélységi felderítésre használt eszközök kárt tehetnek a cetek érzékszerveiben, és pusztulásukat is okozhatják.

Pinokkió történetében Pinokkió apját, Dzsepettót egy cet nyeli el, és hosszú ideig él a cet gyomrában.





A Biblia többször is említi a ceteket.
Legismertebb Jónás története, akit egy nagy hal nyelt le:

Az Úr pedig egy nagy halat rendelt, hogy benyelje Jónást.
És lőn Jónás a halnak gyomrában három nap és három éjjel.
És könyörge Jónás az Úrnak, az ő Istenének a halnak gyomrából.
(…) És szóla az Úr a halnak, és kiveté Jónást a szárazra.

További említések:

Tenger vagyok-é én, avagy czethal, hogy őrt állítasz ellenem? (Jób könyve, 7.12.)
Mert a miképen Jónás három éjjel és három nap volt a czethal gyomrában, azonképen az embernek Fia is három nap és három éjjel lesz a föld gyomrában. (Máté evangéliuma, 12.40.)





Cetek az irodalomban:

Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak című regényében a delfin a "második legértelmesebb faj" a Földön (közvetlenül az egerek mögött és az emberek előtt).
Egy ámbráscet is szerepel a regényben.

Arthur C. Clarke: A delfinek szigete című ifjúsági regénye ugyancsak a delfinek és az emberek barátságának lehetőségeit járja körül.

Herman Melville regénye, a Moby Dick egy bálnavadász és egy fehér ámbráscet harcáról szól.

Robert Merle: Állati elmék című regénye a delfinek haditengerészeti alkalmazásának lehetőségére és erkölcstelenségére figyelmeztet.

Szilárd Leó: A delfinek hangja

Cetek a filmekben:

Szabadítsátok ki Willyt!
Flipper







A Sziláscetek (Mysticeti):


A sziláscetek (Mysticeti) a cetek rendjébe tartozó tengeri emlősállatok.
Fogaik nincsenek.
Apró állatokkal táplálkoznak, amelyeket a szájpadlásukról lógó szarulemezek, a szilák segítségével szűrnek ki a vízből. Ebbe az alrendbe tartozik a bálnák fajainak egy része.

Szociális és táplálkozási viselkedésük összevethető legközelebbi szárazföldi rokonaik, a legelő életmódú párosujjú patások életmódjával.

A legtöbb faj évszakos vándorlást mutat, fél éven keresztül a hidegebb északi vizekben táplálkoznak, majd fél évig gyakorlatilag koplalnak a melegebb vizekben, ahol az utódok születése történik és az utódnevelés.




Csendes - óceáni északi simabálna


Sziláscetek alrendje

Evolúciós időszak: Késő eocén - jelenkor 34–0 Ma

Rendszertani besorolás

Ország:       Állatok (Animalia)
Törzs:         Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:      Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály:    Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály:      Emlősök (Mammalia)
Alosztály:    Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport:      Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend:   Laurasiatheria
Csoport:      Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend:        Sziláscetek (Mysticeti)

Fajok
4 család, 12 faj


Rendszerezés:

A rendszerezés alapja a szilák mérete és alakja.

A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak.

- Simabálnák családja (Balaenidae):





Grönlandi bálna (Balaena mysticetus)

Előfordulás: északi sarkköri vizek.
Nagyság: 14–18 m
Tömeg: 60-100 t

Északfoki bálna, északi simabálna vagy vizcayai bálna (Eubalaena glacialis)

Előfordulás: Az északi félteke mérsékelt övi óceáni területei.
Nagyság: 13–18 m
Tömeg: 50-100 t

Déli bálna vagy déli simabálna (Eubalaena australis)

Előfordulás: A déli félteke mérsékelt övi és sarkköri vizei.
Nagyság: 11–18 m
Tömeg: 30-80 t

Az utóbbi kettőt gyakran egy fajnak tekintik.

- Törpe simabálnák családja (Neobalaenidae):

Törpe simabálna vagy törpebálna (Caperea marginata vagy Neobalaena marginata)

Előfordulás: A déli félteke mérsékelt vizei, 30° és 52° között.
Nagyság: 5,5-6,5 m
Tömeg: 3-3,5 t

- Szürke bálnák családja (Eschrichtiidae):

Szürke bálna (Eschrichtius robustus vagy Eschrichtius gibbosus)

Előfordulás: A Csendes-Óceán északi és keleti vizei.
Nagyság: 13–15 m
Tömeg: 15-40 t

- Barázdásbálnák családja (Balaenopteridae):

Csukabálna (Balaenoptera acutorostrata)





Előfordulás: Az északi félteke vizei.
Nagyság: 6,9–10,7 m
Tömeg: 4-10 t

Tőkebálna (Balaenoptera borealis)

Előfordulás: Minden óceán, kivéve a sarkkörök vizei.
Nagyság: 13,7–19,5 m
Tömeg: 15-28 t

Trópusi bálna (Balaenoptera edeni)

Előfordulás: Trópusi és szubtrópusi vizek.
Nagyság: 12–15 m
Tömeg: 12-25 t

Kék bálna (Balaenoptera musculus vagy Sibbaldius sulfureus)





Előfordulás: Minden óceánban.
Nagyság: 24–30 m
Tömeg: 100-180 t

A legnagyobb testű ismert állat a Földön.





Közönséges barázdásbálna vagy hátúszós bálna (Balaenoptera physalus)





Előfordulás: Minden óceánban.
Nagyság: 18–22 m
Tömeg: 30-80 t

Hosszúszárnyú bálna vagy púpos bálna (Megaptera novaeangliae vagy Megaptera versabilis)

Előfordulás: Minden óceánban.
Nagyság: 12–16 m
Tömeg: 25-40 t

Déli csukabálna (Balaenoptera bonaerensis)

Előfordulás: Déli félteke vizei.
Nagyság: 6,9–10,7 m
Tömeg: 4-10 t




   




Fogascetek (Odontoceti)


A fogascetek (Odontoceti) a cetek (Cetacea) rendjébe tartozó tengeri emlősállatok egyik alrendje.

Ebbe az alrendbe tartozó fajoknak fogaik vannak, halakkal vagy tintahalakkal táplálkoznak.





Különleges képességük, hogy a visszhang alapján tájékozódnak.

Ide tartoznak a delfinek, valamint a bálnák közül a nagy ámbráscet, a törpe ámbráscetfélék és a csőröscetfélék.






Rendszertani besorolás


Ország:       Állatok (Animalia)
Törzs:         Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:      Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály:    Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály:      Emlősök (Mammalia)
Alosztály:    Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport:      Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend:   Laurasiatheria
Csoport:      Cetartiodactyla
Rend: Cetek (Cetacea)
Alrend:        Fogascetek (Odontoceti)
Flower, 1867

Fajok

10 család, 75 faj




Ámbráscet



Rendszerezés

A delfinfélék, narválfélék és disznódelfin-félék családjainak fajait, valamint a folyamidelfinek öregcsaládján belüli egyes fajokat részletesebben lásd a Delfin szócikkben!

A testméretek a kifejlett állatra vonatkoznak!


- Delfinfélék családja (Delphinidae)

- Narválfélék családja (Monodontidae)

- Disznódelfin-félék családja (Phocoenidae)

- Ámbráscetfélék családja (Physeteridae)

Nagy ámbráscet vagy óriás ámbráscet (Physeter macrocephalus, Physeter catodon)

Előfordulás: Minden óceánban, általában a partoktól távol.[1]
Méretek: 11–20,5 m, 14-57 t.

- Törpe ámbráscetfélék családja (Kogiidae)

Kis ámbráscet (Kogia breviceps)

Előfordulás: Minden óceánban, a partok közelében, kivéve a sarkköröknél.
Méretek: 2,7 – 3,4 m, 315–400 kg.

Törpe ámbráscet (Kogia simus)

Előfordulás: Minden óceánban, a partok közelében, kivéve a sarkköröknél.
Méretek: 2,1 – 2,7 m, 135–275 kg.





Csőröscet



- Csőröscetfélék családja (Ziphidae)

Négyfogú csőröscet (Berardius arnuxii)

Előfordulás: Déli félteke, 30°-tól a sarkkörig.
Méretek: 7,8 – 9,8 m, 7-10 t.

Óriás csőröscet (Berardius bairdii)

Előfordulás: Csendes-óceán, Ázsia és Észak-Amerika között, Bering-tenger déli része.
Méretek: 10,5 – 12,8 m, 11-14 t.

Északi csőröscet (Mesoplodon bidens)

Előfordulás: Európa, Észak-Amerika között, Grönlandtól délre.
Méretek: 4–5 m, 1 – 1,3 t.

Ausztráliai csőröscet (Mesoplodon bowdoini)

Előfordulás: Ausztrália déli partjai és Új-Zéland körül.
Méretek: 4 – 4,7 m, 1 – 1,5 t.

Ívesszájú csőröscet (Mesoplodon carlhubbsi)

Előfordulás: Észak-Amerika nyugati partjai és Japán vizei, a 30° és 50° között.
Méretek: 5 – 5,3 m, 1 – 1,5 t.

Állas csőröscet (Mesoplodon densirostris)

Előfordulás: Észak- és Közép-Amerika keleti partjai és Hawaii körül.
Méretek: 4,5 – 6 m, kb. 1 t.

Antillai csőröscet vagy középfogú csőröscet (Mesoplodon europaeus)

Előfordulás: Észak- és Közép-Amerika keleti partjai körül.
Méretek: 4,5 – 5,2 m, 1-2 t.

Ginkgofogú csőröscet (Mesoplodon ginkgodensis)

Előfordulás: Japán partjai, és környékén.
Méretek: 4,7 – 5,2 m, 1,5 – 2 t.

Hosszúorrú csőröscet (Mesoplodon grayi)

Előfordulás: Déli félteke, 30° és a sarkkör között.
Méretek: 4,5 – 5,6 m, 1 – 1,5 t.

Kis csőröscet (Mesoplodon hectori)

Előfordulás: Főleg Új-Zéland partjainál.
Méretek: 4 – 4,5 m, 1-2 t.

Agyaras csőröscet (Mesoplodon layardii)

Előfordulás: Déli félteke, 30°-tól a sarkkörig.
Méretek: 5 – 6,2 m, 1-3 t.

True-féle csőröscet (Mesoplodon mirus)

Előfordulás: Főleg az Atlanti-Óceánban, szórványosan több helyen is.
Méretek: 4,9 – 5,3 m, 1 – 1,5 t.

Longman-féle csőröscet (Mesoplodon pacificus)

Előfordulás: Az Indiai- és a Csendes-Óceán több helyén.
Méretek: 7 – 7,5 m

Perui csőröscet (Mesoplodon peruvianus)

Előfordulás: Főleg Közép-Amerika nyugati partjai, Peru közelében.
Méretek: 3,4 – 3,7 m.

Steineger-féle csőröscet (Mesoplodon

Előfordulás: Észak-Amerika és Ázsia vizeiben a 40°és 60° között.
Méretek: 5 – 5,3 m, 1 – 1,5 t.

Sokfogú csőröscet (Tasmacetus shepardi)

Előfordulás: Főleg Új-Zéland partjai, illetve a déli félteke 30° és 50° között
Méretek: 6–7 m, 2-3 t.

Cuvier-féle csőröscet (Ziphius cavirostris)

Előfordulás: Minden óceánban, kivéve a sarkköröknél.
Méretek: 5,5 – 7 m, 2-3 t.

Északi kacsacsőrű cet (Hyperoodon ampullatus)

Előfordulás: Európa, Észak-Amerika és Grönland között.
Méretek: 7–9,8 m, 5,8 – 7,5 t.

Déli kacsacsőrű cet (Hyperoodon planifrons)

Előfordulás: Déli félteke, a 29° és 70° között.
Méretek: 6 – 7,5 m, 6-8 t.

Bahamonde-csőröscet (Mesoplodon bahamondi)

Előfordulás: Chile nyugati parti vizein.
Méretek: 5 – 5,5 m.

Perrin-csőröscet (Mesoplodon perrini)

Előfordulás: Csendes-Óceán északi vizei.
Méretek: kb. 4 m.

Ismeretlen csőröscet (Mesoplodon sp. "A")

Előfordulás: Csendes-óceán, Közép-Amerika partjai.
Méretek: kb. 5 m.





Folyami delfin


- Folyamidelfinek öregcsaládja (Platanistoidea)

Iniidae család
Lipotidae család
Platanistidae család
Pontoporiidae család


- Squalodontoidea öregcsalád

Squalodontidae család - kihalt


Anatómia

Fogazat

Fogazatuk változó, néhány delfinnek több mint száz foga is lehet, míg a narvál az egyetlen cet, melynek egy külső agyara van.





Légzés


A fogasceteknek egy légzőnyílása van a fejük középső részén, kivéve az ámbráscetet, melynek a feje bal oldalán van egy hosszabb légzőnyílása.

A fogascetek emlősállatként vízben élnek, de rendszeresen fel kell jönniük levegőt venni.

Fajonként változó, hogy mennyi ideig tudnak a víz alatt maradni.


Visszhang-képzés

A fogascetek ultrahangos érzékelése


A fogascetek másodpercenként kb. 800 irányított hangot bocsátanak ki a fejük elülső részén található képződményen keresztül.




A hangsugár az adott objektumról visszaverődik, amit egy, az alsó állkapocs-csontban lévő üregben fognak fel.

Ennek a csontnak az alsó része továbbítja a jelzést a közép-, majd a belső fülhöz, ahonnan az agy hallóközpontjába jut az ingerület, és vizuális jelekké fordítódik.

Így az állat meg tudja határozni a vízben lévő objektumok távolságát, méretét és alakját, sőt, sebességét és irányát is.




Ez nemcsak a tájékozódásukat segíti elő, hanem ennek alkalmazásával vadásznak is.








Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 

- Csicsóka – a jótékony szénhidrát: 

- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:



- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:

- Galaj:

- Az erős paprika:



- A LEPKÉK:

- ÉJSZAKAI LEPKÉK:

- A MADARAK:


- KÉRŐDZŐK:

- DISZNÓFÉLÉK:

- LÓFÉLÉK ÉS A SZAMÁR:

- A HOLLÓ – HOLLÓ FAJTÁK

- FECSKEFÉLÉK:

- KROKODILOK:

- SÜNFÉLÉK:

- A GOMBÁK ORSZÁGA:

- A talaj élővilág (edafon) összetevői:

- ALGÁK - MOSZATOK:

- RÁKOK:

- TENGERISÜNÖK ÉS TENGERICSILLAGOK:

- KAGYLÓK:

- TENGERI CSIGÁK - TENGERI FÉRGEK - VÍZI GILISZTÁK:







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu


blog oldalam: