2013. március 24., vasárnap

Népi játékok




Népi játékok

(a teljesség igénye nélkül)



Népi játékok körébe tartoznak a népköltészet párbeszédes formái, a népi gyermekjátékok, a színpadra alkalmazott népi játékok és a népi játék mint sajátos színpadi műfaj. 
Jellemzően kisebb gyerekek által játszott, hagyományokra épülő mozgásos-énekes-táncos játékok. Pl: Bújj, bújj, zöld ág!

Adj király katonát! (A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából)

A méta


A méta egy hagyományos magyar labdajáték, amelyet két, tíz-tizenöt főből álló, ütőkkel felszerelkezett – többnyire gyerekekből, diákokból álló – csapat játszik.
TÖRTÉNETE: A méta játék mai formájában a várháborúk emlékét őrzi. 
Eredetileg a városi iskolák, kollégiumok diákságának kedvelt játéka volt, amelyet idővel a vidéki települések ifjúsága is átvett. 
A falu népe őrizte és továbbalakította a játékot.

II. Lajos idejéből származó források szerint a lovagok is játszottak egyfajta métajátékot, amely azonban nem volt azonos a gyerekek és fiatalok lent leírt szórakozásával.

Tekintve, hogy a méta eredete több évszázadra nyúlik vissza, egy feltételezett alapformára nem következtethetünk vissza, s az azóta eltelt időben a játéknak sok változata elterjedt. Így a méta családjába tartozik a krikett és a baseball is.




Nemzetes



A nemzetes játék a nevét onnan kapta, hogy a bíró kivételével minden játszó egy-egy országnevet választ magának. Körülállják a labdát, egyik kezüket fölé tartják. 
A bíró szólítja az egyiket, például: „Magyarország!”, vagy: „Jöjjön az a híres-nevezetes – Magyarország!” 

Erre a többiek szétrebbennek, csak az marad ott, akinek a nevét a bíró mondta.
 Ő fölkapja a labdát, és megpróbál megdobni valakit. 
Ha sikerül, az a játékos esik ki, ha nem, akkor ő. 
Aki utoljára marad, az nyer, ő lesz a következő játékban a bíró.


JÁTÉKTÍPUSOK

PÁRVÁLASZTÓ JÁTÉKOK

A párválasztó körjátékok általában kisebb-nagyobb lányok szabadban játszott játékai, melyekben az az érdekes, hogy a középen álló kit választ, kivel cserél. 
A leánykérő játékokat elsősorban a nagyobb, 10-12 éves, lassan eladósorba jutó lányok játsszák. 
Ezekben a kérőt is lány személyesíti meg. 
A párválasztó társasjátékok házasulandó legények, eladósorban lévő lányok játékai: többnyire fonóban, szobában játsszák őket, s valamennyi formájukban a legények és leányok összepárosítása zajlik.


 körjáték
PÁRVÁLASZTÓ KÖRJÁTÉKOK

A szövegek és a dallamok sokfélesége ellenére a játékmód valamennyi párválasztó körjátékban azonos. Körbe állnak, valaki középre áll, s kezdődik az ének.
A Fehér liliomszál az egész országban elterjedt játék. 
A megtisztulás, a rituális mosdás és egy ősi szerelmi varázslás emlékét őrzi (Kiss Á. 1891: 516). 
A középen álló lány az ugrás, támaszkodás (kéz csípőre tevése), fésülködés, mosakodás, törülközés mozdulatait megjátssza. 
Ilyen színjátékelemek ritkán szerepelnek a magyar népi játékokban (vö. Igaz 1980: 83), és ha megjelennek, akkor sem naturálisak, hanem szimbolikusak. 
A játék végén a törülközés a párválasztást jelenti: akinek a kötényébe a középső megtörülközött, az megy be a körbe. 
A szöveg gyakran előfordul játékdalfüzérek első darabjaként is, mozdulatutánzás nélkül.
1. Fehér liliomszál,
Fekete virágszál,
Sej, ugorj a Tiszába,
Sej, ugorj a Dunába.


2. Támaszd meg oldalad
Az arany világba’,
Sej, simakodj meg szépen,
Sej, törülközz meg szépen.

(Tiszakarád, Zemplén m.; Hajdú A. gy. 1951)

(Vö. MNT I. II A 1 a.) A „Lázár, vedd föl lábadat” ugyanennek a játéknak egy szövegváltozata:
Lázár, vedd föl lábadat,
Emeld föl a karodat,
Sej, ugorj a Dunába,
Sej, ugorj a Tiszába,
Fésülködjél is meg,
Mosakodjál is meg,
Sej, törülközzél is meg!


(Drágszél, Pest m.; Katanics M. gy. 1953)

A Hajlik a meggyfa gyakran szintén hosszabb füzér első darabja; itt egy rövidebb változatot közlünk. 
Az „Ezt szeretem” résznél a középső párt választ, s a dal végéig táncol vele. 
A „Járjad, járjad, jó katona” egy régi táncdal töredéke, a katonatoborzás emlékét őrzi. (Vö. MNT I. II B 2 a.)
 
Hajlik a meggyfa,
Hajlik az ága,
Alatta vagyon
Barna kislányka,
Akit szeretsz, kapd el!
Ezt szeretem, ezt kedvelem,
Ez az én édes kedvesem,
Járjad, járjad, jó katona, Hadd ropogjon ez az utca,
Szállj ki már, Te kislány!


(Kismácséd, Pozsony m.; Pongrácz Z. gy. 1933)

A Kis kacsa fürdik kifordulós játékokhoz énekelt változata rövidebb, de lehet hosszú párválasztó játékdalfüzérek kezdődarabja is.
 
Kis kacsa fürdik
Fekete tóba’,
Anyjához készül
Lengyelországba,

Hej, bögyem, bögyem,
Szép lánybarátom,

Akit szeretsz, azt vedd be!
Ezt szeretem, Ezt kedvelem,
Ez az én édesem,
Adjon Isten Lassú esőt,
Mossa össze Mind a kettőt.

Táncra, a Tisza partjára,
Ha pénz volna, csörgene,
Rózsa volna, illene,

Mégis kifordulna,
Kállóba’ fújják,
Debrecenbe’ járják,
A kassai lányok
Csak azt kiabálják,
Kertem alatt íródiák,

Eredj ki pokolba,Tálat törtem,
Elroppantam,

Szitaszita péntek, Szillárom csütörtök, Dob szerda!


(Sály, Borsod m.; Barsi E., Borsai I. gy. 1972)

(Vö. MNT I. II B 2 a.) A „mossa össze mind a kettőt” ősi pogány összeregölés emléke. 
A „Tálat törtem, elroppantam” szöveg egy régi lakodalmi szokásra vezethető vissza: a menyasszonytánc után a násznagy a tálba gyűlt pénzt átadta a menyasszonynak, a tálat {6-623.} pedig a földhöz csapta, sőt még rá is lépett. 
Az volt ugyanis a hiedelem, hogy az új pár boldogsága annál hosszabb ideig tart majd, minél több darabra tört a tál.
A Csillag Julis a palócvidéken ismert játékdal, a máshonnan származó változatok a palóc kirajzásra engednek következtetni.
 
1. Csillag Julis, tudom a nevedet,
Vesd rám, rózsám, fekete szemedet,
Érted vagyok halálos beteges,
Hogy tudjam meg, hogy szeretsz engemet.
Konkolylevél, tiszta búza,
Majd kinyílik az ibolya,
Az ibolyát akkor szedik,
Mikor reggel harmat esik.


2. Én az uram nem szeretem,
Én a csókját nem kedvelem,
Ifiú csók illet engem,
Barna legény kéret engem.

3. Ha kéretne, bár elvenne,
Papiros papucsot venne,
Aranylânccal tizenkettőt,
Három tarajos féketőt.

4. Három háznál hat kemence,
Összejártam, mégsincs este,
Ha nincs este, van menyecske,
Egy szem kincsem teremtette.

(Középtúr, Hont m.; Békefi A. gy. 1951)

(Vö. MNT I. II A 2 a β; II B 6 a β) Az „Az ibolyát akkor szedik, mikor reggel harmat esik” szöveg legkorábbi változata az 1670-re datálható Vásárhelyi-daloskönyvben található meg, s számos 18. századi kéziratos énekeskönyvben is megvan. 
A lakodalommal való kapcsolatot jelzi a jegyajándékok felsorolása: piros papucs (mely az itt közölt változatban „papiros papucs” lett), aranylánc, tarajos főkötő. 
Egyes változataiban éneklik az „Ég a gyertya, ha meggyújtják” szöveget is, mely valószínűleg a lakodalmi gyertyás táncra való utalás.
A párna- vagy kendőtáncot lakodalomban játsszák felnőtt lányok, legények. Körbe állnak, a zenekar muzsikál, s egyvalaki táncol a kör közepén.
 Kezében van egy párna vagy kendő, amit húz a földön. 
Akit táncba hív, annak rá kell lépnie (83. ábra). 
Ha sikerül, megcsókolják egymást és szerepet cserélnek. A lányok mindig legényt, a legények lányt választanak (vö. MNT III/B 467–469).
 
83. ábra. Kendőtánc

(Mád, Zemplén m.; MNT III/B 468

forrás: http://mek.niif.hu/02100/02152/html/06/103.html#112








ickázás, sántika, ugróiskola:

ügyességi gyermekjáték

Főleg tavasszal játsszák; igen kedvelt és elterjedt falun és városban egyaránt. Rekeszes formákat karcolnak a földbe vagy rajzolnak krétával az aszfaltra. 
Ezeken a gyermekek sántikáló mozdulattal, féllábon keresztülugrálnak.
A játéknak több változata van, a csiga alakú és körös formáktól, a templomalaprajzú forma változatáig.






A játékot háromféleképpen játsszák:


– 1. A földre rajzolt rekeszekbe sorba dobják a dobót, ickakövet,
majd féllábon végigugrálnak, visszafordulnak, s útközben felveszik.
Ha így „kijárták”, tenyerükre, fejükre, térdközibe, lábfejre stb. illesztik a dobót, s így sántikálnak oda-vissza, ügyelve, hogy el ne ejtsék.
Ezután házalnak, házat vagy várat dobnak csukott szemmel vagy az ábrának háttal állva.
A házba csak a tulajdonos léphet be, ill. pihenhet ott meg.

 – 2. Rugós változat: 
a dobót szintén sorra, kockáról kockára dobják, de úgy haladnak előre, hogy minden ugrással átpöckölik cipőjük orrával a követ. Játékszabályok:
Sem vonalra lépni, sem vonalra dobni nem szabad, aki téveszt, az levan, iszik, megbukott stb.
Ez azt jelenti, hogy megvárja, míg rákerül a sor, elölről kezdi, ill. folytatja onnan, ahol elvétette a játékot.
Az nyer, akinek a legtöbb háza van.

 – 3. Játsszák dobókő nélkül is. 
– A játék egész Európában ismert.
 Legrégibb írásos feljegyzés Rabelais-tól maradt ránk az 1500-as évek közepétől, Pantagruel játékai között sorolja fel egyik változatát.

Egyes kutatók a spirál-, labirint alakot tartják az eredetinek;
 véleményük szerint a spirális forma a halált és az újraéledést fejezte ki (ld. Theseus labirintus-tánca).

Eszerint az elmélet szerint keresztény hatásra a gyermekek a labirintust helyettesítették a keresztény túlvilággal, játékukban kialakították a bazilikaformát, s az élet végső céljaként a mennyországot próbálták elérni.

(Irod. Végh József: Táj- és népkutatás a középiskolában (Bp., 1942); Vries, Jan de: Unterauchung über das Hüpfspiel, Kinderspiel – Kulttanz (Helsinki, 1957).)









Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése