2013. március 30., szombat

Húsvéti népszokások, hagyományok



Húsvéti népszokások, hagyományok


 Áldott Húsvéti Ünnepeket!

Isten áldd meg a magyart...!

 


Kellemes Húsvéti Ünnepeket! 







A húsvét az egyik legfontosabb ünnep a keresztények számára, ennek köszönhetően. Magyarországon is számos szokás, hagyomány alakult ki és maradt fenn ezzel kapcsolatban. Húsvétvasárnap inkább az egyházi szertartásokhoz szorosabban kötődő szokások és hiedelmek dominálnak, az ünnep másodnapján pedig a népszokásoké és a családi vendégségeké a főszerep.



A húsvéti szimbólumok eredete


• A tojás az ősi termékenység szimbóluma, amely a világ szinte összes népénél fellelhető, a kereszténységben pedig a feltámadás jelképévé vált.










A HÍMES TOJÁS

"A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek, a természet megújulásának, s ehhez kapcsolódóan Jézus feltámadásának jelképe is.



Húsvéti tojások - Bereczné Lázár Nóra hímeseit a gyimesi motívumok ihlették


Régen a keresztszülők adták keresztgyerekeiknek a tojást. 




Ősi motívumaink


Termékenységvarázslás volt, a lányokat egy vödör vízzel lelocsolták, ami mostanában már kölnivízre szelídült. 



Zengővárkonyi hímes tojások szakrális jeleinkkel




Antalné Tamkó Mária - Gyimesvölgyi írott tojások mintái




Antalné Tamkó Mária - Gyimesvölgyi írott tojások mintái




Antalné Tamkó Mária - Gyimesvölgyi írott tojások mintái



Hímes járt a húsvéti locsolásért cserébe.






Egyes falvakban voltak olyan asszonyok, akik másoknak is készítettek hímes tojást" – meséli Nemes Hajnal tojásfestő






Íróka, kandé, gica avagy kesice készítése - a tojások írása




 A képen a tojásírás eszközei és fázisai láthatóak




Áttört tojás




Tojás előírása gicával (íróka, kandé, gica avagy kesice)



Tojásfestési teknikák:

- egy színnel festett, viaszolt:




- berzselt, vagy levélrátétes:




- batikolt:




-  maratott, vagy más néven metszett:




  
Forrás: Tánczos Erzsébet


és







• A húsvéti nyúl eredete kissé bizonytalan, nálunk német hatásra honosodott meg valamikor a XIX század folyamán. Maga a nyúl szintén a termékenység szimbólumává vált, és szerte Európában a húsvét ünnepével társítják.




• A bárány az egyik legelterjedtebb húsvéti jelkép, amelynek szerepe az utóbbi időben jelentősen csökkent és helyét a húsvéti sonka vette át. 
A mediterrán országokban azonban napjainkban is az ünnepi asztal elmaradhatatlan eleme a sült bárány. 

A jelkép eredete bibliai és több történetre is visszavezethető. 
A bibliai tíz csapás közül a zsidó népnek az utolsót nem kellett elszenvedniük, mivel áldozatként házaikat egy bárány vérével jelölték meg, de Jézus kereszthalála is az áldozatot hordozza magában, hiszen halála által váltotta meg az emberiséget.




• A barkaág szintén régi húsvéti szimbólum, melynek eredete a virágvas virágvasárnap megünnepléséhez nyúlik vissza. A barka a Magyarországi éghajlati viszonyoknak köszönhetően a pálma és olajágak szerepét vette át, amelyekkel Jézust köszöntötték jeruzsálemi bevonulása alkalmából.



  
A tojásfestés a régebbi időkben nem kis ügyességet kívánt. 
A legegyszerűbb megoldás a levél felhasználásával készült díszes tojás volt, de sok helyen a mai napig nagyon igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat, amelyek számos technikával (harcolás, hímezés, írás vagy akár patkolás) készülhet.






locsolkodás és a tojásfestés hagyománya azonban a városokban kezd kissé megfakulni, ezt a napot sok család inkább kirándulással vagy a rokonok meglátogatásával tölti.







Magyar népi hagyományok Húsvétkor:


A néphagyományban a vasárnapoknak nevük volt: 


a másodiké gulyásvasárnap, az ötödiké feketevasárnap, a hatodiké virágvasárnap. 

Az utolsó vasárnap már a húsvéti ünnepsorozat része. 





Szabó Éva népi iparművész festett tojásai


Magyar népszokás a zöldág-hordás

más néven villőzés (termékenységet segítő eljárás). 
Az ággal megütögették a fiatal lányokat, menyecskéket. 

A virágvasárnapot megelőző szombaton a gyerekek barkát szedtek, a templomban megszenteltették, ennek bajelhárító szerepe volt. 


Manapság is a moldvai csángók fűzfa sípot fújnak, habajgatnak, ezzel "keltik fel" a tavaszt. 






Sok helyen zajos határkerülést tartanak, mellyel a rossz szellemeket űzik el. 

Nagycsütörtökön, zöldcsütörtökön a Rómába ment harangokat a fiúk kereplőkkel helyettesítik. 


Az étrendbe e napon valamilyen zöldet, parajt, salátát iktatnak. 

Régen nagyböjt alatt sok helyen egy nap csak egyszer ettek. 
Olajjal vagy vajjal főztek, zsírt, húst nem ettek, csak száraz növényi ételeket. 





Tojáshéj mozaik


Ma már nem ilyen szigorúak az egyház böjti előírásai. 

A tilalom csak az utolsó hétre, nagypéntekre vonatkozik.

Az utolsó hét, nagyhét virágvasárnappal kezdődik. 

Nagycsütörtök estéjén a harangok elhallgatnak, a hagyomány szerint Rómába mennek. 
A harangok útjának célja, hogy lássák a pápát. 

Nagyszombat a feltámadás jegyében zajlik.

E naphoz jellegzetes ételek tartoztak - korpából készült savanyú leves, esetleg tojás.

A feltámadás napja húsvétvasárnap. 

A húsvéti tojás ajándékozása sok országban e napon történik, nálunk a hétfői locsoláshoz tartozik.

A hagyományos sonkát már szombat este, a böjt lezárásával megkóstolják. 

Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak.

Magyarország egyes vidékein e napot vízbevető hétfőnek is hívják, mert e nap a locsolás napja. 

A lányokat régen kivonszolták a kúthoz, s vödörből vízzel öntözték, vagy a patakhoz vitték és megfürdették. 
A locsolás, az ősi termékenységvarázslás és megtisztulás jelképe. 




Pingált tojások


A locsolás ma is elterjedt szokás, kissé szelídebb formában. 

Gyakran csak kölnivízzel locsolnak a fiúk, férfiak. 
A húsvéti népszokások sorát egy fehérvasárnapi szokás zárja. 
A lányok komatálat készítenek, és elküldik egymásnak. 
A kosárban lévő tálra húsvéti tojás, kalács, ital kerül.
Ezzel a lányok örök barátságot kötnek, s ettől kezdve komának szólítják és magázzák egymást egész életükben.









Másik forrásból:


A húsvéttal kapcsolatban számos népi hagyomány alakult ki, melynek egyik szereplője a tojás. 


A színesre festett húsvéti tojások ajándékozási szokása utal a feltámadásra, az élet megújhodására.

A gyerekek, a Krisztus vérét szimbolizáló piros színűre festett kemény tojásokat kapják. Az írott tojásnak varázserőt tulajdonítanak. 
A húsvéti tojásnak nemcsak vallási jelentősége van, a színes, díszes tojások egymásnak ajándékozása a fiatalok körében a szeretet, a rajongás és a szerelem jelképe. 

Azt mondják, hogy a kapott tojások száma a népszerűség fokmérője.
Az ifjak legtöbbje a húsvétkor kapott tojásokat elteszi, majd egy bizonyos idő elteltével megnézi, hogy melyik maradt a legszínesebb. 






Mezőkövesdi népviseleti tojások - Illés Vanda Anna képe


A színezés megmaradása jelzi a szerelem tartósságát.
Ha valakinek történetesen aracuana tyúkja van, amellett, hogy nincs gondja a tojásfestéssel, mivel ez a tyúk kék, zöld vagy rózsaszínű tojásokat tojik, javulnak a házasodási esélyei is, ugyanis ennek, a Chile északi részén őshonos tyúkfajtának a tojásai megőrzik a színezésüket.


A tojásfestés, -írás, vagy -hímzés ideje a nagyhét. 


A festések, írások vagy a „hímzések” igen változatosak, lehetnek kezdetlegesen egyszerűek, de szemet gyönyörködtetően művésziek is akadnak közöttük. 

Hazánkban a régészek egy avarközi temetőben leltek a legrégebbi hímes tojás töredékre.











Virágvasárnap Húsvét előtti vasárnap - barkaszentelés




Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben.

Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon.
A pálma a győzelem és a diadal jelképe. 

Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap,mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették. 

A virágvasárnap megünneplésének szokásai a bibliai elemek mellett a jeruzsálemi egyház liturgiájából erednek.
Jézus bevonulásának útvonala a Biblia szerint Betániából az Olajfák hegyén és a Kedron patak völgyében vezető országúton át, majd az Aranykapun keresztül vezetett, célja pedig a jeruzsálemi templom volt.


A magyar népszokás szerint, a virágvasárnaphoz kapcsolódott többek közt a barkaszentelés,vagy a palóc "kiszehajtás"/a lányok egy szalmabábut menyecskeruhába öltöztettek, majd végigvitték a falun, aztán levetkőztették, a szalmát pedig a vízbe dobták vagy elégették/...

(forrás: Igazmondó Juhász)








ÉTELSZENTELÉS




Húsvétvasárnapi ételszentelés Csíkszeredában, 2013.



Az Égi Atya és Anya, vagyis a Mi ÖregÖsteenségünk, és a Mi NagyBoldogAsszonyAnyánk Áldásával megáldott Életek és Tápláló Ételek sorakoznak csendben, és türelemmel Húsvétvasárnapján Csíkszeredán!


DE SZÉP!

HÁLA ÉS ÁLDÁS ERDÉLYI TESTVÉREINKNEK, HOGY ŐRZIK ÉS TARTJÁK HAGYOMÁNYAINKAT!








Az étel szentelése, egy mise keretében történik, mely az Étel és a Teremtő kapcsolatát testesíti meg. 
A székely emberek, a gondosan és nagy türelemmel, szeretettel elkészített ételeiket  viszik a kosaraikban a misére. 

A mise végén a pap megáldja ételeiket, s majd ezt használják fel az ünnepi étkezésnél. Közben ügyelni kell arra, hogy a morzsa és a csontok ne hulljanak le a földre, hanem azokat elégetik a Tűz Tisztító Erejével, mely az esetleges Rontásokat is Életerővé alakítja, mindazokat a rontásokat, melyeket szándékosan lepleztek el, s tették ezáltal elvetemült tetté azt.

 
Fotók: Kovács Csaba P. — Csikszereda, Harghita környékén.

bővebben: 
http://www.facebook.com/photo.php?fbid=439124652839088&set=pcb.439124776172409&type=1&theater






A Népművészet Kiváló Mestere-díjas, 2008-ban elhunyt kézdivásárhelyi István Mária munkái








Húsvéti határkerülés Szentegyházán


- Harghita


A mai napon,  húsvétvasárnapon, a határjárók - határkerülők a falu - és düllőkereszteknél imádkoznak, és Áldást kérnek az alkalmas Időjárásra, és a jó termésre.










Otthon, a benti tízeskereszteknél várják egy kis harapnivalóval Őket.






Húsvéti határkerülés Székelyföldön 

 


Húsvéti határkerülés Székelyföldön
Ősi tavaszváró ünnep továbbélése. 






Kattints a hivatkozásra!
http://www.szeretlekszekelyfold.hu/hagyomany-3/642-husveti-hatarkerueles-zetelakan

Lófő székelyek vezetik a határkerülő menetet Zetelakán


(Fotó: Csiki Árpád)

 
„Hun Sándor Varga: Volt szerencsém már minden évben látni ezt, az idén ez most sajnos kimaradt, igazán felemelő érzés amikor elindulnak a lovasok és a menet a határba, és megkezdődik a sonka szentelése!!



Áldott Húsvéti Ünnepeket Kívánok

Székelyföld közepében kinyílott a rózsa,
Az elhagyott, székely-magyar nemzet gyönyörű bimbója.
Megöntözném százszor is én, szálljon áldás rája.
Ne legyen a székely-magyar nemzet szomorú és árva.
Locsoljuk és áldjuk ezt a szép virágot, ez terem a székely-magyar nemzetnek édes szabadságot.



,,Áldott Húsvéti Ünnepeket Kívánok számotokra!".










Húsvéti tojásvadászat kertben és lakásban





Kunszigeten... 

 

az országban (talán) egyedülálló módon ma is él a Húsvét Vasárnap hajnali Jézuskeresés. Ez egy, a határkerüléshez (kerítéshez) hasonlatos vallásos népszokás. 

A templomtól indulva, meghatározott szövegű énekkel (melyet egy előénekes "énekel elő"), imádkozva járják végig a falu határában lévő kereszteket, utoljára a temetőben lévőt, majd visszatérnek a templomhoz. 


Fél ötkor kezdődik, utána a távolról érkezőket (vidékieket  ) a plébánián "Szeretetlakomára" (agapéra) várják. Csodálatos élmény!





Húsvéti népszokások Palócföldön




Nagypéntekhez szokások egész sora kapcsolódik Palócföldön. 
A szentelt barkát, mely a bibliai pálmaágat helyettesíti, gonoszűzőnek, betegséggyógyítónak tartják. 
Ehhez a naphoz kapcsolódik a hajnali fürdés szokása is, ilyenkor az asszonyok a patakban mártóztak meg.
 





Élnek a húsvéti hagyományok


Jézus őrzők Csíkszentkirályon
 


Vajon eszükbe jut-e a locsolkodóknak, hogy szokásos díjazásuk: a piros tojás és a csokinyuszi hagyományosan a termékenységet, a tavaszt, az élet fejlődését jelképezi? Vagy csak illemből emelik a kölnisüveget a lányok haja fölé, s némi készpénzzel, vagy itallal kifejezett elismerés reményében?



Zsámbéki sváb hagyományok


 
„Minden évben már hetekkel előre megkezdődnek az előkészületek, hogy húsvétkor minden gördülékenyen menjen.
Édesanyámmal bevásároljuk a kakaót, teát, kalácsot, vajkrémet, a tojásokat, a festékeket, a szendvicsekhez valót és még hosszan sorolhatnám a kellékeket. Megrendelem a lovaskocsikat. 
Szombaton  zsámbéki sváb festett bútorok motívumaival díszített tojásokat készítettünk.
A húsvéti harmatnak gyógyerőt tulajdonítottak és mivel a harmat az "égből jön", ezért szentségéhez sem fért semmi kétség. 




A Kálvárián közös imádsággal köszöntötték a feltámadt Krisztust  és keresztet vetettek a harmattal. 
Egyesek szerint ezt a szokást csak asszonyok gyakorolták, de dédnagymamám elbeszélése szerint üknagypapám, aki előimádkozó volt, gyakran vett részt ezeken.”





Húsvéti szokások





Habár mára már részben elavultak a régi szokások, mégis egyesek közülük, ha más formában is, de megjelennek. 

Mai húsvéti szokásaink közé tartozik a tojásfestés, kapulopás, locsolás, fadíszítés.


Fickón, a húsvét előtti vasárnap, azaz Virágvasárnap tartandó a refurmátusokhoz illő konfirmálás. 

Ilyenkor kisebb termetű fenyőfákat vagy fenyőfa ágakat szalagokkal díszítenek fel, amelyek a konfirmálási szertartás alatt ékesítik a templomot. 
A konfirmálóknak nem szabad, hogy  kaput  lopni menjenek csak  azután, mikor  már  konfirmáltak. 
A fiúk megpróbálják  ellopni  a lányoknak a kapuját, és  ha a fiúknak minden elővigyázatosság ellenére is sikerül ellopniuk a kaput, akkor eldugják azt, ezért a ház leányának másnap meg kell keresnie.
Vasárnap a pihenés napja, hiszen hétfőn újra útnak indulnak a falu ifjai. 

Hétfő a locsolás napja, amikoris kisebb csapatokba összeverődve mennek a lányos házakhoz öntözni a fiuk. 
A szebbnél szebb verseket, az illatos parfümöket vagy akár a vödör vizet a lányok kortól függően piros (színes) tojásokkal, süteménnyel, borral, pálinkával  jutalmazzák. 
A húsvéti finomságokat Nagypénteken szokás előkészíteni.









Népi locsolóversek


Jó reggelt, angyalkánk!
Látjuk, már vártál ránk.
Eljöttünk, hogy meglocsoljunk,
ha mást nem, a torkunkat,
a jókedvnek könnyű pírja
borítsa el arcodat.
Szép vagy, szép vagy, mint egy angyal,
ne váljunk el hát haraggal,
beesett a hónunk alja:
elő a bort, nosza rajta!
---
Jó reggelt, jó reggelt,
Kedves liliomszál,
Megöntözlek rózsavízzel,
Hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam,
Piros tojást láttam,
Bárány húzta rengő kocsin,
Mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz,
Gyöngyöm, gyöngyvirágom.
Hol a tojás, piros tojás?
Tarisznyámba várom


---


Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, 
Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam. 
Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, 
Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. 
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, 
Zsebemben is elférnek a piros tojások.


---


Patak mellett mentem, azt súgta egy harcsa: 
Van e háznál kislány, hogy az Isten tartsa.
Meglocsolnám rózsavízzel, hogyha előjönne, 
Akkor az a kicsi lány jaj de nagyot nőne! 


---


Szépen kérem az apját,
De még szebben az anyját:
Adja elő a lányát,
Hadd locsolom a haját!
Hadd nőjön nagyra,
Mint a csikó farka,
Még annál is nagyobbra,
Mint a Duna hossza.
Szabad-e locsolni?


---


Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág,
Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ!
Megöntözlek szépen az ég harmatával,
Teljék a tarisznya szép piros tojással


---


Én kis kertészlegény vagyok:
Virágokat locsolgatok.
Azt hallottam, hogy egy rózsa
El akar hervadni.
Szabad megöntözni?



(forrás: Magyar Nyelv)






Hétfalusi írott tojások
( Pasztori Anna munkája)





Hagyományos ételek az ünnepi asztalon

 



  Táplálkozzunk egészségesen Húsvétkor is!


A húsvéti ünnepek táplálkozási szokásai régi időkre vezetnek vissza, amelyek legjellegzetesebb alkotói még ma is megtalálhatók. 

Ilyen jellegzetes ételek, élelmiszerek pl. a bárány, a sonka, a tojás és a torma, amelyek szinte minden locsolókat váró házban megtalálhatók az ünnepi asztalon.

Bárány


A bárány az ünnep úgynevezett áldozati étele. 

Ha húsvét előtt elmegyünk a henteshez megvenni a bárányhúst, érdemes minél fiatalabb állat húsát választani, ugyanis ennek íze finomabb. 
Az idősebb állat húsa sötétebb és intenzívebb ízű. 

A bárányhús frissen készítve a legízletesebb. 

A régi magyar konyha gyakran használta ezt a húsfélét, ma már sok családban szinte csak húsvétkor található meg az asztalon. 

Természetesen nem számít szentségtörésnek, ha a húsvéti ünnepek alatt nemcsak bárány, hanem pl. szárnyas hús, vagy hal is szerepel a menüben. 

A bárányhús energia- és tápanyagértékei a sovány sertéshúséhoz hasonlók.





Sonka


A sonka szinte nélkülözhetetlen szereplője a húsvétnak. 

Fogyasztják hidegen, tormával, szendvicsként, de lehet belőle villásreggelit, vagy meleg főételt is készíteni különféle tekercsek, illetve sültek formájában. 
A gyakorlatlan háziasszonnyal könnyen megeshet, hogy az amúgy is igen sós sonkát még külön megsózza. 

Ennek eredményeképpen az is előfordulhat, hogy az ünnepi ételt - szó szerint - még a kutya sem eszi meg. 

Mivel a füstölt sonka önmagában is elég sós, ezért meleg ételként történő elkészítése során plusz só hozzáadása már nem szükséges, sőt, - kifejezetten nem tanácsos... 
A sonka energia- és zsírtartalma viszonylag magas, 100 g füstöltsonka kb. 370 kcal energiát, 33 g zsírt, 17 g fehérjét és 108 g koleszterint tartalmaz.

Magyarországon a hagyomány szerint kaláccsal, retekkel fogyasztják, a régi magyar konyhában pedig almával vagy körtével is gyakran tálalták. 

A déli, mediterrán országokban hagymával, paradicsompürével, ketchuppal, fűszerolajokkal, illetve déli gyümölcsökkel, aszalt, porcukros datolyával, az északi országokban pedig hagymás burgonyasalátával is fogyasztják. 
A lengyeleknél jellemző, hogy a sonkához hideg babsalátát esznek, míg olaszok a pármai sonkát sárgadinnyével fogyasztják.

Tojás


A tojás a húsvéti ünnep talán legjellegzetesebb jelképe. 

A kereszténység elterjedésével vált szokássá, hogy a hívők a feltámadást jelképező tojást ajándékoztak egymásnak.

A tojás a húsvéti menü elmaradhatatlan alkotója, sokféle módon lehet felhasználni. 

A hidegtálakon szerepelve díszítéshez, illetve reggelik alkotójaként szinte minden ünnepi asztalon megtalálható. 1 db tyúktojás energiatartalma 68 kcal, fehérjetartalma 5,4 g, zsírtartalma 4,8 g, szénhidráttartalma pedig elhanyagolható. 
Koleszterintartalma magas, 1 db tojássárga 180 mg-t tartalmaz. 

A tojás gazdag forrása a folsavnak, B-, A-, D-vitaminoknak, a cinknek és a vasnak, fehérjéi pedig magas biológiai értékűek.

Ne csak finom, egészséges is legyen...
A hagyományos húsvéti ételek mellett az ünnepi asztalon ma már megtalálhatók a különféle majonézes saláták, amelyeknek magas a zsír és energiatartalmuk. 

Ezek mellett jó, ha a hidegtálakon friss zöldségfélék, vegyes zöldségsaláták (majonézes öntet nélkül) is szerepelnek.

A húsvéti menü sokszor hidegtálakból áll, amihez általában kenyér, pékáru tartozik. Ezek közül a termékek közül érdemes a teljes őrlésű lisztből készült, különféle magvas, korpás kenyeret, illetve kiflit, zsemlét választani.

Az ünnepi terítéken friss gyümölcsök is szerepeljenek. 

Ezeket tehetjük vegyesen gyümölcstálba, valamint a hidegtálakat is díszíthetjük vele, és ez esetben természetesen a dísz ehető. 

Igaz, hogy a húsvétnak főként a sonka és a tojás a jelképes étele, de az asztalon a gyümölcstálnak fontos szerepe van, hogy a nassolások egy részét gyümölcsfogyasztással ki lehessen váltani.






Mint minden ünnepkor, így a húsvét napján is szerepet kapnak az édességek, desszertek. 

A csokinyuszi, csokitojás elmaradhatatlan része az ünnepnek, főként a gyerekek körében. 
Az édességfogyasztást érdemes az ünnepek alatt is a mértékletes határokon belül tartani. 

Az semmiképp sem jó, ha a gyerekek egész nap csak a locsolkodások alkalmával szerzett édességet fogyasztják, és így nem esznek semmi mást.

A sütemények közül érdemes gyümölcs-, illetve puding alapú finomságokat készíteni, mert ezeknek alacsonyabb az energiatartalmuk, mint a vajkrémes, illetve zsíros tésztás desszerteknek. 


Célszerű a süteményeket kis szeletekre vágni, és így tálalni, mert a húsvéti ünnepek alatt többször is veszünk belőle, illetve a locsolkodók több helyen is fogyasztanak desszertet. Az édesítőszerrel készített süteményeket a fogyókúrázók valamint a cukorbetegek is fogyaszthatják.

A fentieket szem előtt tartva a húsvéti ünnepek alkalmával, a kifejezetten ünnepi ételek fogyasztása mellett is betarthatók a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjai.



(Forrás: Táplálkozás és tudomány)








Matyó mintás húsvéti tojások




Matyó hímzett tojások





Húsvéti répatorta, matyó mintákkal díszítve 

Jó étvágyat! :)

Forrás: - krickykonyhaja -





Patkolt tojás:











Kiemelkedő a kovácsoltvas vagy más, lágyabb fémdíszekkel ellátott patkolt tojás (leggyakoribb ékítményéről elnevezve), amely a húsvéti hajnalfát díszítette, de rontáselhárító feladatot is betölthetett.



A hagyomány szerint a tojáspatkolást 
unatkozó patkolókovácsok találták ki,
hogy szabadidejükben ezzel bizonyítsák szakértelmüket és kézügyességüket.

Mára alig 2-3 tojáspatkoló mester 
maradt aki továbbviszi ezt a hagyományt. 
A vasalatok mintáit egy ólomlemezből 
vágja ki a patkolómester, majd
óvatosan felszegezi őket.

A legnagyobb elővigyázatosság
ellenére patkolás közben a tojáshéj
gyakran eltörik. 

Ha mégis sikerül
rögzíteni az összes elemet, a tojás
sokkal ellenállóbb lesz az ütésekkel
szemben.
A mester, akinek ezeket a szépségeket köszönhetjük, napokat dolgozik egy-egy patkolt liba- vagy tyúktojás elkészítésén. 
Egy pillantás az apró részletekre és 
rögtön kiderül miért van szükség ennyi erőfeszítésre…

Az utóbbi időben fémművesek, barkácsolók kimagasló szaktudásának bizonyítására szolgál.




Mi volt előbb? A tyúk vagy a tojás?


A legtöbb teremtéstörténetben a Világtojás az Univerzumunkat jelenti, egy kezdeti állapotát írja le, a modern kozmológiában az ősrobbanás előtti időre utal. 
Miután az ürességben lebegett, meghasadt és kétfelé vált.
Egyik részéből lett a Menny, a másikból a Föld.
A Teremtés pillanatában: Az emberi felfogás szerinti minden forma és alakzat valamint létező és elképzelhető egyszerre jelen van. 











Bíró András: Ez a húsvét 

Ez a húsvét olyan ünnep,
fák, virágok megzsendülnek,
mintha húznák-vonnák őket,
oly sebesen, gyorsan nőnek.

Ez a húsvét olyan ünnep,
fiatalok megszédülnek,
összebújnak, sugdolóznak,
szavakból szép jövőt fonnak.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Szelek, vizek megperdülnek,
Hol a napfény, hol a zápor
Nyes nagyobb részt a határból.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Sírás és bánat, elülnek.
Minden örül, hogy létezhet,
Hogy nagy lélegzetet vehet.

Ez a húsvét olyan ünnep,
Bocsánata van a bűnnek
Fönt a hegyen az a Kereszt
Új élet útjára ereszt.

A tél szennyét mind lemosva
Készülődünk a holnapra,
A pünkösdre, szép pünkösdre,
Lángos csodák jövésére.

Szirmos jövőnk féltve, óva
Készülődünk még nagyobbra,
El nem érhető csodára:
Örökös harmóniára.



(forrás: Magyar Nyelv)






  


A turai, és karádi hagyományos fehér hímzés




Matyóföldön.... :)




Húsvét Hollókőn




Sziklainé Vámos Zsuzsa alkotása


- mézeskalács húsvéti tojás:






A képen egy részlet a hollókői mulatságból:)










Húsvéti kalács:




Fonott kalács:

Hozzávalók: 500 g liszt, 1 cs (7g) szárított élesztő, 5 dkg cukor, 1 cs vaníliáscukor, csipet só, 2,5 dl langyos tejszín, 2 tojás, 1 tojás fehérje, egy marék mazsola, a bekenéshez 1 tojás sárgája 1 kanál tejjel kikeverve.

A lisztet összekevertem a szárított élesztővel, és a többi tésztához valóval a robotgép segítségével megdagasztottam (5-7 perc). 

A recept a hozzávalók között nem sorolta fel konkrétan a mazsolát, de a képen is látszott, hogy van benne, meg én is szeretem, úgyhogy az utolsó 2 percben azt is beledobtam. Langyos helyen kb. 1 órát kelesztettem. 
Amikor megkelt, átgyúrtam, szétosztottam három részre, ezekből úgy 45 cm hoszú rudakat sodortam és szépen összefontam. 
A tepsire (sütőpapír!) helyeztem, és még fél órát hagytam pihenni, hogy megint megnőjön. 
A második kelesztés végén bekentem a tejes tojássárágával és betettem az előmelegített sütőbe 190C, 35-40 perc.

Azért tetszett ez a recept, mert tej és vaj helyett tejszín kellett a tésztába, és ilyet még nem sütöttem. 


Hozta a várakozásaimat, mert isteni illata és íze van!! 

Legszívesebben megettem volna az egészet még úgy langyosan, de akkor mi maradt volna a sonkához???


forrás: 

http://chilii.blog.hu/2006/04/19/a_legfinomabb_kalacs











HÚSVÉTI KENYEREINK

Elkészültek a húsvéti kenyereink
Medvehagymás, Tojással - sonkával töltött













HÚSVÉTI KUGLÓFUNK










A legfurcsább húsvéti szokások a világból





A húsvéti tojások hagyománya az európai országokban




Magyarországon a húsvéti tojásnak nagy jelentősége van. 
Ezt adják a lányok a locsólóknak cserébe, a húsvéti ételek része, és régebben tojást ajándékoztak húsvét napján a pásztoroknak és a szegényeknek is. 

De lássuk milyen hagyományok vannak más országokban:










Húsvéti nyuszi pogácsa




Az egyszerű, gyors, és finom túrós pogácsa recept mindenkinek megvan.
25 dkg túró + 25 dkg margarin + 25 dkg liszt + 1 teáskanál só,
tojás nam kell a tésztába!
Sem sütőpor,
sem élesztő.
összegyúrni, 3-szor nyújtani, hajtogatni, darabolni, tepsibe rakni, lekenni, 10-12 perc alatt alsó-felső lángon megsütni.

+ pici tejföllel kikevert tojássárga a tetejére - ami jelen esetben szép sárga nyulakat eredményez.








Aszpikos tojás





































Szabó Éva pingál








Mézes húsvét - Noé Kornélia munkái






















Továbbá:



1.Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

2.Hargita:

3.MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

4.Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

5.A pozsonyi csata:

6.Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

7.Az utolsó Táltos:

8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

10.A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

11.A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

12.Húsvéti népszokások, hagyományok:

13.CSABA KIRÁLYFI:

14.A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-magyar-nep-mag-nepe-magyar-az-osnyelv.html

15.MIENK VAGY ERDÉLY:

16.Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:



20.Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/egy-galaxis-kivulrol-nezve-az-os-jelkep.html

21.Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/nyelvunkrol-kettoskereszt.html

22.Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/az-ige-szekelymagyar-rovasiras_24.html

23.Magyarul beszélő indiántörzsek:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/magyarul-beszelo-indiantorzsek-moricz.html

24.Pünkösdölés és más népszokások, hagyományokhttp://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/punkosdoles-es-mas-nepszokasok.html

27.Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html


28.A magyar népviselet és a szakrális geometria:






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése