2013. június 25., kedd

Sámánizmus és Sámánok, Táltosok


Sámánizmus és Sámánok, Táltosok



A dallal teremtés Táltosaink szent kötelessége volt!




Táltos dobos - Dávid Júlia alkotása



Addig, amíg a Kárpátmedence-i műveltségtől távol eső népeknél csak a beavatottak tudták gyakorolni a különböző, varázslatos dolgokat, mint az alakváltoztatást, az „idő” megfékezését, a szellemúton való közlekedést, 
addig magyar népünknél általános volt a 
„csak megbucskázás” 
következtében beálló alakváltoztatás, mint amikor például a mesehős csak hármat bucskázik, s máris hattyúvá válik.

Napjaink öregjei még mindig meg tudják fékezni a veszélyes időt, csak kiállnak elébe és ráparancsolnak.

A szellemúton való közlekedést feljegyezték Atilla táltosairól, s az ezerkilencszázharmincas évek faluinak népe Baranyában gyakorolta a szellemutazást és minden Karácsony napján felkerekedtek, „úgy repültek, mint a raj...”


A dallal teremtés Táltosaink szent kötelessége volt!



Minduntalan visszatérő emlék, hogy a teremtett világ énekel.
Isten dallal tanít.
Az ég jegyeit ruházatán hordó Táltos, amint lassú méltósággal lépked az Égig érő fához támasztott „lajtorján”, annak villás két ágába kapaszkodik, s tanítóénekébe kezd; azonosul a Csodaszarvas agancsai között fénylő nappal, s Isten hirnökével.
Dallal tanít mint a „hangos ég”, illetve Csodaszarvasunk, ki azonos magával az egyetemes Élettel.

A Mindenség Urának utólérhetetlen méltóságú dicsőítése, s a vele való azonosság tudatának szakadatlan éberen tartása.



Táltossá válni nem lehet. 
A Táltos Isten kegyelméből lett Táltossá. 
Isten feladatot bíz Táltosára, melyet egy életen át teljesít, miközben állandó, tudatos összeköttetésben van a Teremtővel. 
Ők népünk főpapjai. 

Szerepükben és jelképeikben azonosulnak a Csodaszarvassal, ki Isten fényt és életet hozó küldötte, teremtő képviselője. 




Népünk ősi imádságaiban Jézust  fejének, főtáltosának ismerte el. 

A Táltosnak pályája elindulásakor a szó legszorosabb értelmében meg kell küzdenie a gonosszal. 

Táltos lehet férfi, nő, s állat is, kikre Isten feladatot bíz. 

Táltosparipáink emlékét népünk őrzi. 



Dávid Júlia alkotása




Dávid Júlia alkotása - Táltos dob


Szent László táltosparipájának neve Szög volt, s csodák fakadtak patkói nyomán.

Szent emberek voltak a látók, nézők és urosok is, kik ugyancsak a téridő kereteit bármikor át tudták szárnyalni, s ennek keretében segíteni az embereket.

A Táltos merőben ellenkezik a keleti népek sámánjaitól, kik mesterséges módszerekkel – növényekkel, dobolással, stb. – igyekeznek magasabb lelki szintre emelkedni, hogy közvetíthessenek a felső és alsó világ között.

*


Tanítóink is szelíd dalú Táltosok-dalosok.

  
(Forrás: Tomory Zsuzsa)








A hangok visszavezetnek önMagodhoz


Ha úton járó vagy önismeretedben, vagy letértél az útról és segítségre van szükséged, a hangok visszavezetnek önMagodhoz.




A Mindenség tartalmazza azt a bölcsességet és küldetést, amit a táltosok lehívni tudnak, mert a magyart genetikailag is jellemzi a Forráskód.

A Forrás hívja több évszázados tetszhalott állapotból azokat, akik képesek újraformálódni, emlékezni.

A jelenkor tanítói, szakrális szereplői mind Ti vagytok, kik e sorokat olvassátok és hihettek megérzéseitekben.

A jelenkori táltos az Égi Egy Isten általi megformálása, és istenemberré válása időigényes folyamat, de mindenképpen folytatását adja a valamikori szerves őstudásban létező Táltoselődje.

Akik ma a táltos úton indulunk, óriási lehetőséget, ajándékot kapunk: mindenféle befolyástól, kötelező szabályrendszertől mentesen tudjuk közösen újrateremteni az élhető élet spirituális alapjait, tapasztalásokon, megéléseken, un. beavatásokon át.

Ezzel együtt – átélve az élet állandó lüktetését, változását - el kell tudni engedni a régi sérelmeket, negatív érzelemmintákat.

Úgy egyéni, mint nemzet szinten el kell tudni fogadni a karma, az ok-okozat törvényszerűségeit, elfogadni a múltunkat és jelenünket saját teremtéseink, gondolataink következményeként.

El kell fogadni a lebontó folyamatok isteni rendeltetését is, nem csak az építőét. 
Ami túlhaladott, időszerűtlen, vagy beteljesítette feladatát, az lebomlik, megszűnik, vagy átalakul, hogy helyet adjon valami újnak, ami éppen megfelelő megéléseket, tapasztalásokat hoz magával az emberi fejlődéshez.
Így válik fokozatosan a táltos minőség valósággá, nem valami üres, vagy csak félig-meddig tartalmas titulussá.

A Táltos - Tanító. Pédamutató, előre látó.



Belső Mongólia a Csillagösvénnyel -  Táltos - Dávid Júlia festménye


A való élet kiválasztja azokat, akik a tényleges isteni teremtőerővel olyan formán kapcsolódhatnak, hogy azt használni is tudják építésre, gyógyításra, összhangban az élő Mindenséggel.

Így kerülnek a folyamatba olyan emberek, akik egyrészt még bizonyos területen saját gyengeségeikkel küzdenek, de másrészt már fontos építőelemeit adják annak a tudáshalmaznak, amely most még szétszórva, többeknél található, és ami összerakásra, kiegészülésre vár.

A táltos mai feladata az, hogy a materialista korszakból, és az azáltal keltett szellemi sötétségből kivezesse azt az embert, akiben megérett erre a vágy, megmutassa a saját szabadságát és felelősségét magával és a Világgal szemben. 

A mai táltos ugyanúgy, mint a régiek, csak a szeretet és elfogadás, az isteni tiszta szabad energia alapján tudja fenntartani saját magát és tevékenységét, újjáteremteni az életet.

Aki Él az képes éltetni.

Élj, lépj és légy hű önMagodhoz!
Higgy és bízz....remélj!



(Csutor Lívia)









A Sámánokról az emberek többségének sajnos az jut eszébe, hogy ő csak egy ember aki révült állapotban dobbal a kezében ugrál :-)






 Persze ez elég vicces megfogalmazás, és hogy a legtöbb ember ne ezt a képet társítsa a Sámánokhoz, hanem pontosan tudja is, hogy valójában kik ők, és mi a szerepük ezért érdemes átolvasni az alábbiakat:

Nem kell hatalmas nagy történelem tudósnak lenni ahhoz, hogy legalább hallomásból ne ismerje valaki a táltos és sámán szavakat... 
Már az általános iskolában mindenki megtanulta, hogy a honfoglaló magyar törzsek, nemzetségek "papjai" a Táltosok voltak.





Susan Seddon Boulet festménye


Nemcsak a krónikák őrizték meg emléküket, hanem az eleven néphagyomány, sőt, a "táltosló" kifejezésben az irodalmi és a köznyelv is. 







Táltos Dobos - Dávid Júlia festménye



Mert csak lelkiismeretes, pontos, szakszerű kutatás kellett hozzá, hogy kiderüljön: nem papok voltak ezek az egykori táltosok, hanem Sámánok, olyanok, amilyenek még harminc-negyven évvel ezelőtt is nagy számban tevékenykedtek Ázsia s még közelebbről Szibéria füves pusztáinak úgyszólván valamennyi nomád vagy félnomád állattenyésztő népénél.





Táltos Dobos - Dávid Júlia festménye



„sámán” szót eredetileg a tunguzok használták, jelentése: ember, aki tud.
És valóban: a sámán a természet doktora és papja, érthető tehát, hogy a természeti népeknél még mindig ő az, aki a helyiek testi-lelki épségét segít fenntartani, s ha kell, újraépíteni.

A tunguzok gajdolták varázsénekeiket olyan hangosan, hogy ide hallatszott (megnevezésükkel egyetemben: sámán) a Kárpát-medencéig.

A tunguzok a régi sámánokat nagy erejűnek és bátornak, míg a maiakat kishitűnek tartják, akik már néhány helyen nem is mernek vállalkozni az alvilágjárásra.







Susan Seddon Boulet festménye


  
A magyarság és a Sámánizmus

Nem vagyok az a fajta tipikus "nagy magyar" aki azt hangoztatja, hogy a magyarság így meg úgy.... Tudom, hogy a földön mindnyájan ugyan olyan értékes emberek vagyunk, teljesen mindegy, hogy ki milyen nációhoz tartozik. 

A rét is úgy a szép, hogy van rajta pipacs, ibolya, gólyahír, kamilla és még sok sok más színes virág.

Viszont tény, hogy az ősi magyarság a kereszténység felvétele előtt "sámánhitű" volt.




Józsa Judit alkotása



 A mi sámánjainkat táltosoknak, hívták.

TÁLTOS = TUDÓS

a tudás hordozói




A sámán szó jelentése: "Ember aki tud"


  
Sámánizmus jelei meséinkben és népszokásainkban:


A sámánizmus nyomait őrzik egyes népszokások, mesék, mondókák sajátos vonásai, és a táltos alakja köré szerveződő hiedelemrendszer is.

A sámán mágikus dobjának alakja is megőrződött: van rá közvetlen utalás is, vagy disznóbőrrosta, szita alakjában őrizték meg népszokások, hiedelmek.






Ezzel nem akarok megbántani senkit, de a római egyház papjai, amikor a magyar népet beterelték a pásztor nyájába, irgalmatlanul pusztították az osi dalokat, s nyilván a sámánénekeket is, amelyek bizony nem  fértek meg a gregorián himnuszokkal.

Hogy is van az ismerős dalocska vége: "szita-szita péntek, szerelemcsütörtök, dob-szerda"!








S egy másik gyermekdalban:
Gólya, gólya, gilice,
mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágta,
magyar gyerek gyógyítja,
síppal, dobbal, nádi hegedűvel.









A sámándobnak a gyógyításban is nagy szerepe volt.


S ki ne hallott volna már mesét a kanászlegényről, aki vállalkozott rá, hogy felmászik az égigérő fára? 






Ez az égigérő fa nem más, mint a sámánhit világfája, a kanászlegény nagy tette pedig az egykori sámánavató szertartás emléke, amikor is a sámánjelöltnek a világfát jelképező, e célra elkészített, rovátkolt fára kellett felmásznia.

A sámánt túlvilági utazásain a lova hordja a hátán, ami nem más, mind a dobja; vagyis a dob a szellemvilágban csodás, tüzes hátasló.






Hogy is kérdezi meséinkben gazdáját a táltosló?
"Édes gazdám, úgy menjünk, mint a szél, vagy mint a gondolat?"

S csak a samanizmus ismeretében értjük meg a Szatmár megyei találós kérdést:
"Nekem olyan kis lovam van, amelyik minden házba benyerít."

Megfejtése: dob!





Táltos dobos - Dávid Júlia alkotása




Veled haraptat csillagot - Barcsik Géza alkotása


   
A sámánizmus egy életforma


Ő a természet papja, a természetben él, ez az ő igazi temploma. 
Az adott népcsoportnak ő a gyógyítója, szellemi vezetője. 
Kapcsolatban áll a szellemvilággal, közvetítő szerepet is betölt a szellemek és emberek között.




A sámán nem tagja semminek, nem ragaszkodik semmihez. 
A samanizmusnak nincs tízparancsolata, nincs bibliája, koránja, nincsenek védái.





A sámánizmus hitvilágban nincsenek törvények, csupán egy alapelvük létezik: 
A létezésben minden egy, minden kommunikál mindennel és információt cserél.

  
A sámánizmus 3 régiós világképe:

Sámánizmusra jellemző a háromrégiós világkép, amit az életfa köt össze.





-A felső régió az istenek, bolygók, csillagok, a jó lelkek világa, a mennyországnak, a fényesség birodalmának a helye. 
Ha a sámánnak energiára és feltöltődésre van szüksége a küzdelméhez akkor ide utazik.

-A középső világ az emberek, valamint az emberek körén kívül élő természetfeletti lények, szellemek, kísértetek és betegségdémonok, erdők és vizek szelleme. 
A középső régióban ered az életfa. Ágai tartják a sátorszerű, lyukas égboltot, ezen át fénylenek a csillagok. 
Az életfa lombkoronája hét szintű. 
A sámán is ebben a középső világban lakik.







-Az életfa gyökérvilága a felső világ ellentéteként az alsó régióba nyúlik, a démonok földjébe. 
Az alvilág, a pokol, a hideg és sötét, a síron túli mindig a gonosz, az ördög és a rossz szellemek élettere. 
A sámán ide akkor utazik ha gyógyítani szeretne, ugyanis a sámán hitvilág szerint az ember azért betegszik mert, mert a démonok a lelkének egy darabját elrabolják. 
Általában a sámán győz. 
Azonban ha mégsem, akkor meghal.







Susan Seddon Boulet festménye


  
A világok közötti utazás:

A világok közötti utazásokhoz a sámánok egyik elengedhetetlen eszköze a dob ! :-) 
A dob ritmikus ütése ( 3-4 Hz) segítette a sámánt annak a hipnotikus transznak az elérésében, amely a szellemvillágokban történő utazáshoz szükséges volt.

A dobon kívül szokás még néhol csörgőt is használni.

A dobon kívül különböző tudatmódosító szereket is használnak. 
Ezek lehetnek bor, gombák, pipa (speciális gyógynövény keverékkel töltve).




A tudamódosító szerek alatt, NE kábítószereket értsünk. 
Ezeknek szó szerint SEMMI köze nincs jól ismert "diszkó drogokhoz" vagy egyéb tudamódosítókhoz. 
Még ha a tudomány azt is állítja, hogy a sámánok által használt növények drogok, ezt én is, és az összes sámán tudja, hogy ezek hamis állítások.

De vagyunk már olyan szerencsések, hogy számos pszichológus, orvos, és egyéb kutató, kezd ráébredni, hogy sok kollégájuknak, nincs igaza amikor drog kategóriába sorolják ezeket a növényeket és elitélik őket, és használójukat.

Sámánok által használt szerek, megnövelik érzékenységüket a másik világ iránt, és megnyitják a kaput a szellemvillág felé. 





Táltos - Dávid Júlia alkotása



Sámán átléphet az időn és téren, pumává vagy madárra változhat, múltba és jövőbe utazhat. 
Belelát emberekbe, meglátja azok betegségeit. 
Sámánok által használt ilyen növények lehetnek pl: San Pedro kaktusz, Ayahuasca...





A táltosok feladata volt a rosz szellemek elűzése

, áldozatok bemutatása a szellemek jóindulatának megnyerésére, termékenység- és bőségvarázslás, a hadviselés szempontjából baljós és szerencsés napok meghatározása, kötés és oldás, halottlátás, az elbitangolt jószág, eltűnt emberek, elrejtett kincsek felderítése.

Mindezeken kívül a gyógyítás is, mégpedig nemcsak ráolvasással, varázsos cselekményekkel, hanem valóságos sebészi beavatkozással is: ők végezhették a jelképes, csak a felületet érintő és a tényleges, a teljes koponyacsontot áttörő lékeléseket, amelyek a rossz szellem eltávoztatását szolgálták.



Koponyalékelés ősi gyógymódja - Józsa Judit alkotása


Ugyanakkor azonban valóságos orvosként gyógyította e művelettel a táltos a harci sérüléseket, a betegségek okozta vérzéseket, daganatokat, gyulladásokat is.


(Dienes István: Szellemkultusz, táltoshit, ősvallás – A honfoglaló magyarok)



Sámándob beavatása

  
Egyes helyeken az új sámánoknak először csak sámánbotjuk volt. Aztán később adtak neki csak dobot mikor már jó sámánná vált. 
Egyesek szerint a sámánnőknek csak sámánbot járt.

Itt egyből szeretnék szétoszlatni egy téveszmét, mert sokan azt hiszik, hogy csak férfiak lehetnek sámánok. NEM! 
Nők is ugyanúgy lehettek és számos fénykép ad is erről tanúbizonyságot.




Míg más helyeken a kezdő sámánnak is egyből sámándob járt és nekik sohasem volt sámánbotjuk.

A nemzetség sámánőse "írta elő" a sámánnak, hogy annak dobja milyen legyen. 
Mekkora legyen, milyen állat bőrét feszítse rá, milyen rajzok kerüljenek rá.
A dob ha elkészült, ekkor még "használhatatlan" volt.





Ugyanis először a dobot 3 év alatti kisgyermekeknek oda kellett adni, hadd játszanak vele néhány napig. 
Lefekvés előtti játékszerként szolgált nekik a dob.

Majd ezután következett a beavatás. Meg kellet találni a dobra húzott bőr állatának a lelkét. 

Az állatot nyomom kellet követni és el kellett jutni a születésének helyéig. 
A lelkét csak itt foghatták meg a születés pillanatában, és bezárták a dobba.
Ezáltal a dob feléledt.




Végül a dobot be kellett mutatni a sámánősnek és a szellemeknek. 
A sámánős megvizsgálta, hogy mindent az "előírások" szerint készített e el. 
Történt egyszer Butrahtiban, Csebocsakov nevű sámánnal, hogy dobját nem adta oda gyerekeknek játszani. 

Az ős sámán ezért arra itélte, hogy egyen meg kilencszáz szem szenet :-)

Ha elkészült a dob, akkor ezután a sámán már ezt használhatta a szertartásaihoz.





Táltos dob - Szabó Katalin grafikus alkotása


  
A sámándob használata

A dobok bőre idővel megereszkedik. 
A bőr nagyon érzékeny a hőmérséklet változásra. 
Melegtől összehúzódik, vagyis megfeszül. 
Ilyenkor tűz fölé tartja a sámán, és "meghúzza" a tűz felett (életre kelti a sámán a lovát).




Persze ez a motívum is megtalálható a magyar népmesékben:
"Parázzsal eteti a lovat"

Egy további népmesei motívum: amikor az égig érő fára mászva a fiú megpróbálja kimenteni a király leányát (lélek) a sárkány (Démon) fogságából, az ötlábú ló kéri a segítségét, hogy etesse meg parázzsal, és hű szolgája lesz.

Ahol persze a ló, az a sámán dobja. 
Néhányszor tűz felett meghúzzák a dobot, és annak bőre máris megfeszül és csodálatos hangjával máris segít a révülésben.





Táltos dob - Szabó Katalin grafikus , selyemfestő alkotása



Ha a dob túl feszes, akkor vízzel itatják meg a dobot, hogy kicsit lazább legyen a bőre.

  
A sámánok egyéb képességei és természettel való kapcsolatuk:

A sámán nem csak gyógyító szerepet tölt be társadalmában, hanem képes a természetben talált dolgokból egy-egy adott kérdésre választ kapni. 

Dobja segítségével akár jósolni is képes, és képes szellemét egy-egy állatba vetíteni, és az állat képében akár kilométerekre előre megnézheti az utat. 
Ilyenkor az állatok szelleme a testébe költözik, úgy mozog, olyan hangokat ad, ki, mint az adott állat.




Ha az ember az erdőt járja, sokszor előfordul, hogy valamiért a figyelmét magához vonzza egy kis kavics, egy ág, egy levél, virág. 
A Sámán ezekre tudatos, felveszi őket, és megmossa friss forrásvízben, majd elteszi tarsolyába. 
Ezeket tsentsak-nak (cencak) hívja, ők a szellemi segítői, fizikailag megtestesült formában, akik az alvilágba való utazáskor állatok képében segítik, és védik. 
Időről időre a Sámán ezeket a tárgyakat előveszi, megnapoztatja, hogy feltöltődjenek, szent tűzben megfüstöli őket, és táncol velük.




Susan Seddon Boulet festménye



A Sámán  tiszteli környezetét a természetet. 
Ha valamire szüksége van, kéri Földanyától. 
Megkapja, elveszi ( FONTOS: de mindig csak annyit, amennyire ténylegesen szüksége van) és megköszöni. 
Ha valamire már nincs szüksége, visszaviszi a természetbe (lehetőleg oda, ahol találta) majd újra megköszöni Földanyának.






Földanya a Sámán számára szent. 
Tudja, hogy épp olyan élő, mint ő maga. 
A régi magyar viseletben a csizma orra mindig felfelé hajlott, hogy még véletlenül se rúghasson bele Földanya testébe az ember.


Sámánok és a vadászat:
  
A Sámán számára egy állat életének elvétele is szent cselekedet, vérét mindig Földanyának ajánlja fel, és adja oda, majd szent tűzben áldoz az adott állatból a természet szellemeinek, és megköszöni, hogy az adott állat az általa vezetett népcsoport gyarapodását segíti.

Mivel a sámánoknak is enniük kell ezért ők is vadásznak. 
Viszont ne úgy képzeljük el ezt a fajta vadászatot mint manapság, hogy halomra lövöldözik a vadakat. 
Vadászat előtt a Sámán áldozatot mutatott be, és elkérte Földanyától az állat lelkét, majd a férfiak kimentek az állatért, bekísérték a faluba, és ott, méltó körülmények között vették el annak életét.




Kevesen tudják, hogy a régebben a magyar szokások szerint minden gyermeknek sámánképzésen kellett részt vennie, majd minden évben "vetélkedőt" tartottak, aminek a két "győztese" lett az adott évben, ha fiúról volt szó, a Fősámán, ha leányról, akkor az Aranyasszony. 

A Fősámán feladata volt az oktatás (akkoriban nem volt írástudatlan ember a magyarok között), az állattartással, és a gazdálkodással kapcsolatos dolgok intézése.

Az Aranyasszony feladatai közé tartozott minden, ami a családdal kapcsolatos: szülések levezetése, az élelem igazságos elosztása, a betakarított termények tárolásának megszervezése, a romlandó dolgok tartósításának (pl. hús szárításának, füstölésének) irányítása. 

Mindkettejük feladata volt minden esemény rögzítése. 
Ezek a rovásírással írt krónikák összessége az Arvisúra, vagyis az igazszólás.

A magyar nyelv sok dolog mellett őriz egy "szócskát" a Sámánokról. 
Amikor még Ázsiában éltünk Kám-nak, vagy Bő-nek hívták a Sámánt. 
A mai magyar nyelvben ez "bű"-ként maradt meg úgy, mint bűvös, bűvöl, bűvész, bűbáj. 

Mind-mind azokat a tevékenységeket takarják, amiket a Sámán űzött.







Bíró Lajos – A MAGYAR TÁLTOS


„A táltosok vitézek, Istentől való rendelésük van… a táltosok a magyarság, a hazájuk védelmében harcoltak az idegen támadók ellen … segítették a népünket az idegen betolakodók elleni harcában…” – írja könyvében Bíró Lajos.  


A táltosokról átfogó képet fest 

Bíró Lajos „Táltosok könyve” című művében.







A szerző összegezve ismerteti a táltosokról való tudnivalókat, kik a táltosok, mi a feladatuk, milyen életmódot éltek, miben rejlik földöntúli hatalmuk, de olyan dolgokra is rávilágít, hogy mit jelent pl. az, hogy a táltos a fény harcosa.


Kik azok a táltosok?

A táltos a magyar népi hitvilág természetfeletti erővel rendelkező személye.
A táltos alakjában tulajdonképpen az ősi samanizmus őrződött meg.
A népi hiedelmek szerint a táltos már magzati korban közvetlen kapcsolatban áll az Istennel, s ez a kapcsolat születésekor egy „többlet” kapcsán jelzi táltosi mivoltát, pl. foggal vagy hat ujjal születik, esetleg csillag alakú anyajegyet visel testén.

A táltosok sorsát Isten eleve elrendelte, ez általában vagy a világ vagy a nemzet megmentése akár fizikai, akár lelki értelemben.

Táltos lehet nő, férfi, közös jellemzőjük, hogy különleges képességgel bírnak. 
Egyik jellemvonásuk az un. „révülés”, ami egyfajta meditáció, mely során a táltos távolról gyógyíthat vagy lelke messzire szállhat.

A táltosokról átfogó képet fest Bíró Lajos „Táltosok könyve” című művében.

A szerző összegezve ismerteti a táltosokról való tudnivalókat, kik a táltosok, mi a feladatuk, milyen életmódot éltek, miben rejlik földöntúli hatalmuk, de olyan dolgokra is rávilágít, hogy mit jelent pl. az, hogy a táltos a fény harcosa.

A kötetben Bíró Lajos a táltos-hiedelmek eddig feltáratlan részleteire összpontosít, új megvilágításba helyezve mutatja be őket az olvasónak.




Táltostánc – Józsa Judit alkotása



Egyes nézetek szerint a táltos a magyar ősvallás főpapja.

Bíró Lajosra különösképpen jellemző, hogy az archaikus ember jelképeiből, képnyelvéből építkezve fejti meg történelmünk és kultúránk ősi titkait. Ősvallásunk eredetét, forrásait nem a megszokott módon, hanem a magyar hagyományból kiindulva keresi művében.

A szerző célja művével, hogy a szétszórt adatokból, töredékekből egységes, teljesebb képet nyújtson a táltosok és ősvallásunk iránt érdeklődő olvasók számára.

Részletek a tartalomjegyzékből:

Az ősök szellemének fája
A beavatás itala
A szelek ura
A táltos és a Nap
A táltos szellemlova
A madár-ember
A fény harcosa
Út a mennybe
A magyar táltos-király
Az első ember-az első sámán
A táltosság ókori gyökerei


„A táltosok vitézek, Istentől való rendelésük van… a táltosok a magyarság, a hazájuk védelmében harcoltak az idegen támadók ellen … segítették a népünket az idegen betolakodók elleni harcában…” – írja könyvében Bíró Lajos.

Bizony nagy áldás egy népnek, ha sámánokkal, táltosokkal rendelkezik, hiszen ők azok, akik áldozatot hoznak azért, hogy az emberiség előrébb haladjon a lelki evolúciós fejlődésben.

Kapcsolodó írások:

1. Cey-Bert Róbert Gyula: Hun-magyar ősvallás
2. Grandpierre K. Endre: Történelmünk központi titkai
3. Pálosok – az ősi magyar rend


Bíró Lajos - A magyar táltos:




video:






Marton Veronika - Hol rejtőznek a magyar táltosok?




Felidézi a több ezer éves magyar történelem iskolai tananyagból kihagyott, kimaradt sorsfordító eseményeit.
Az egész kötetet belengi az óhaj-sóhaj: hol vannak, lesznek-e még magyar táltosok, akik kivezetnék a magyarságot a jelenlegi útvesztőből?
Nehogy hiábavaló legyen a vértanúk hazáért hullajtott vére, nehogy elvesszen a haza maradéka!
Ez a köny 15 dolgozatot tartalmaz, 130 kép. és 7 térkép teszi még szemléletesebbé!

Itt megvásárolható:






Sámán rajz

A 16 párhuzamos univerzum, a száluniverzumok, lelkek.

Ez egy Világkép, egy fraktális összefűzési rendszer.


A parlament kupolája 16 ágú csillag fénypalota, a 16 párhuzamos univerzum


video:






Továbbá:



- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!:

- Az ősi Székely - Magyar rovásírás titka - A kódolt nyelv  

- Az Ige, a SzékelyMagyar Rovásírás feltámadott... 1-2. rész:

- Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

- Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

- Magyar mitológia és rovások:

- Az Arvisurából - részlet 1.:

- CSABA KIRÁLYFI:

- Magyarul beszélő indiántörzsek:

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/turaniak-magyarok.html








Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu


blog oldalam: 







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése