2013. augusztus 3., szombat

A CSÁNGÓKRÓL



A CSÁNGÓKRÓL

„Hitében él a nemzet”


Gyökerek - Ott, ahol a Szeret vize szompolyog




A moldvai csángók - az 1990-ben készült dokumentumfilm a Kárpátokon kívül élő mintegy 200 ezres magyar népcsoport életét mutatja be Klézse és Pusztina környékén.
(Szakértő-riporter: Halász Péter)




A Gyimesekben - Erdély 


Egyszerű csángó emberek beszélnek múltjukról, történelmükről, hitükről, nemzetiségükről, mindennapi, dolgaikról, küzdelmes életükről.






A dokumentumfilm végén egy katolikus lelkész, aki Szászrégenben szolgál, de a Bákó megyei mintegy 8 ezres lakosú Lujzikalagorból származik, szomorúan mondja, hogy szülőfalujában nincs változás, az egyszerűsége miatt a népét nagyon félrevezetik.




Az ezeréves határnál - Gyimesbükk - Erdély 


A népe haldoklik, segítségre lenne szüksége, de nagyon nehezen megy a csángók öntudatra ébresztése, tette hozzá lehangoltan a fiatal tisztelendő. Gyimes csángó népviselet

Bővebben: http://erdely.ma/multidezo.php?id=144...





Gyimes csángó népviselet



MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL

„Hitében él a nemzet”



/ térkép a Bákó környéki csángó településekről /


 Moldva a Keleti-Kárpátok túloldalán terül el. 




A Gyimesekben - Erdély (Káté Antónia fotója)


Egykor honfoglaló őseink Etelköz nevű területének nyugati része volt.




Jáhorok pataka - Gyimesek - Karácson Csaba fotója 


A magyar honfoglalás után besenyő szállásterület, ill. gyepűvidék, majd Kumánia, Kunország része, a középkortól a XIX. század végéig a román bojárok által irányított Moldvai fejedelemség. 





Egyes kutatók szerint már a honfoglalás idejéből maradtak itt magyarok. 





A XI-XII. századtól kezdődően, amikor Erdély keleti-délkeleti részét kezdték benépesíteni a székelyek és a szászok az összeszűkülő gyepű védőrendszer helyett a Kárpátok túloldalán, a keleti lejtőkön létesítettek királyaink őrállomásokat. 




Megindult a kunok térítése is, létrejött a Milkói Püspökség. 
A tatárjárás e tájon is végigsöpört, a kunok átköltöztek Magyarországra.




Gyimesi ősz - Gyenes Kálmán fotója


 A tatárjárás után a magyar királyok a Szeret folyó partján újabb határőrvonalat létesítettek. 
Bákótól északra elsősorban a Szamosvölgyből, délre Székelyföldről telepítettek. 




Gyimesközéplok - Bajkó László fotója


A fontosabb kereskedelmi utak mellett városias települések is létrejöttek, Bákó, Jászvásár, Karácsonykő, stb. 





A magyarok mellett szlávok és oláhok települtek, a helynevek többsége azonban magyar eredetű. 1353-ban Nagy Lajos magyar király Dragos máramarosi oláh kenézt bízta meg, hogy szervezzen bánságot Moldvában. 




Ősz - Gyimesek - Karácson Csaba fotója


A kialakuló Moldvai Bánság, Fejedelemség a Magyar Királyság hűbérbirtoka volt. 
Ez időben a magyarok s a kisebb számú németek és lengyelek megbecsült tagjai voltak a Moldvai Fejedelemségnek, ők közvetítették a fejlettebb termelési módokat, ők honosították meg a szőlőművelést, stb. 
Több moldvai bojárnak magyar felesége volt.




Moldva Nagy István, Stefan cel Mare alatt önállósodott, 1467-ben Mátyás király büntetőhadjáratot vezetett a magát lengyel hűbér alá helyező moldvai fejedelem ellen, de Moldvabányánál az oláhok tőrbecsalták a magyar sereget, Mátyás király megsebesült és visszafordult. 




Gyimes - szoros a Rákóczi várból


1475-ben a Mátyás magyar és Kázmér lengyel király által küldött csapatokkal kiegészített román csapataival nagy győzelmet aratott a törökök felett.

 A kapcsolatok a török időkben lazultak meg, Moldva török hűbérbirtokká vált, s csak az 1877-es orosz-török háború után vált függetlenné az 1859-ben Havasalfölddel egyesült Románia.




 A középkor folyamán továbbra is érkeztek magyar, elsősorban székely betelepülők, utolsó, legnagyobb hullámuk 1764-ben, a Madéfalvi veszedelem következményként.




Moldvai csángó magyarok a madéfalvai emlékműnél


  Ma Moldvában mintegy 250.000 katolikus él, ők a magyarok, székelyek leszármazottai. A katolikusokat a románok ma is magyaroknak nevezik. 
A nagymértékű elrománosítás ellenére még ma is 60-80.000-en beszélik a nyelvújítás előtti archaikus magyar nyelvet.





Dóra Áron Furulyás - A Népművészet Ifjú Mestere - Gyimes - Erdély


 Bár buzgó katolikusok, csak elvétve voltak magyar papjaik. 
Magyar iskoláik csak néhány évig voltak az 50-es években. 
Ekkor viszont közel 200 településen.



  
 A kommunista diktatúra idején a románosítás erőszakosan folyt, a csángó-magyarok lakta vidékek zárt területek voltak, még az erdélyi magyarokat is gyakran csendőrök vezették ki a csángó falvakból. 




Gyimesi ősz - Gyenes Kálmán fotója


Elégették a magyar nyelvű könyveket, imakönyveket. 
Akinél ilyet találtak, azt megverték. 

A magyar nyelvű oktatást megszüntették. 
Katolikus, "janicsár" papokat képeztek ki, s ezeket küldték a moldvai falvakba. 



Gyimes - Erdély - Fodor István fotója 


Sok helyen a papok ma is az ördög nyelvének nevezik a magyart. 
Magyar nyelvű iskolák hiányában nem alakult ki saját értelmiségük. 

A magyar falukat román falukkal közös községekbe szervezték, így a színmagyar települések lakói is kisebbségbe kerültek.




A dolgos, hívő katolikus csángók nagy szegénységben élnek. 
A családokban gyakori a 8-10-12 gyermek. 

Munkahelyek nincsenek, a megélhetés alapja a pár holdnyi földecske. 
A felnőtt férfiak többsége eljár dolgozni.
Régebben Románia iparvidékeire, ma már inkább Olaszországba, Izraelbe és Magyarországra.




 A még magyarul beszélő falvakban is folytatódik az elrománosodás. Bár a nagyszülők, főleg a nagymamák, többnyire nem is tudnak oláhul, a középkorúak már kétnyelvűek. 
Igaz a románt sem tudják rendesen. 




Az ezeréves határnál - Gyimesbükk - Erdély - a Rákóczi várból


Deáky András - A gyimesbükki ezeréves határ őre

video:

A történelmi Magyarország legszebb vasútja a Csíkszereda-Gyimesbükk vasútvonal. 

140 híd és viadukt található ezen a csupán 60 km-nyi szakaszon.

A lóvészi alagút 1012 m magasságban keresztezi a Kárpátok fő gerincét.

Az egykori határátkelőn, Gyimesbükkön épült vasútállomás méreteit és eleganciáját tekintve a szegedi és a fiumei állomásokkal vetekszik.

Itt, a történelmi Magyarország határán, a Rákóczi-vár lábánál áll a 30. számú vasúti őrház, a Magyar Királyi Államvasutak legkeletibb őrháza.

A Tatros folyó és a vasút közvetlenül az őrház mellett hagyja el Erdélyt, és lép át Moldvába.


Az őrház, a kápolna, a katonai emlékhely mindannyiunk számára fontos jelképek.




A gyerekeket általában születésüktől kezdve románul tanítják, mert román tudás nélkül nem veszik fel őket az óvodába, ill. már az első osztályokban megbuktatják őket a román tanárok. 
A magyar nyelvet az utcán, s főleg a nagyszülőktől szedik magukra, ám írni és olvasni nem tanulnak meg magyarul.




 A "forradalom" után egyes falukban néhányan saját házukban kezdték a gyerekeket írni-olvasni tanítani magyarul. 

Később a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szervezte a délutáni és hétvégi foglalkozásokat. 
2002-ben sikerült először elérnie a szövetségnek, hogy két településen az iskolai oktatás keretében, idegen nyelvként heti 3 órában tanulhassanak a gyerekek magyarul írni, olvasni. 





A román hivatalos szervek és a román papok ellenállása ellenére ma már 14 faluban iskolai órarendbe iktatva mintegy 1200 gyerek tanul magyar nyelvet. 
Mintegy 100 gyermek már magyar nyelvű középiskolában tanul tovább, többségük Csíkszeredában kollégista. 
Szaporodik a magyar nyelven diplomázó fiatalok száma is.

A magyar nyelvű oktatás költségeit a Szövetség nagyrészt adományokból, elsősorban a keresztszülő programban részt vevők befizetéseiből fedezi. / Keresztszülőprogram. /

 A moldvai magyarok, csángók, kiapadhatatlan forrása a magyar néprajzkutatásnak. 





Náluk még eleven hagyományok a középkori magyar szokások, nyelv, versek, balladák, énekek. 

Népviseletük színes, s jellemző az adott településre. 




Ha népviseletben vannak, amely az idősebb korosztályoknál még ma is természetes viselet, az öltözékéről felismerik, ki melyik faluban él.
  
  /www.erdely-szep.hu /







Csángó-fesztivál 2010






Csángó pillanatok








Moldvai csángó gyerekek néptánca





Sirítő táncegyüttes: Moldvai táncok








Moldva képekben, a Tázló zenekar honlapjáról, Czellár Gabriella fényképeivel:










Baliga Csaba, Gyimesi csángó beszédét láthatják, hallhatják a csángókról.

Baliga Csaba. A csángók:




 




Már-már őszülőben a gyimesi táj – Erdély - Szárszó Edit fotója



Itt ma lakodalom lesz! - Gyimesközéplok - Bajkó László fotója



Ezeréves határnál - A Hit, Élet és a Nemzet Kapuja - Gyimesbükk - Erdély



Gyimesi  mellény



Gyimesi  fonáján varrott halacskás 



Tiszta szoba - Gyimesközéplok - Erdély



Csángó szoba - Boglárka Vendégház - Gyimesközéplok - Erdély



Bagolyvár - Gyimesfelsőlok - Erdély -  Antal Mónika fotója



Ősz - Gyimesek - Karácson Csaba fotója



Ősz - Gyimesek - Karácson Csaba fotója 



Ősz - Gyimesek - Karácson Csaba fotója 



Tavasz - Zöldellő domboldalak a Gyimesekben - Erdély - Varga Terézia képe



Az ősz színei az első hó után - Gyimes – Erdély -  Fodor István képe



Gyimesi  mellény


(Képek forrása:  Patrióta Európa Mozgalom)







MAGYARUL BESZÉLŐ FALU EZER KILOMÉTERRE KELETRE TŐLÜNK!




...még egyikük sem járt Magyarországon!

video:








Továbbá:


1. Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

2. Hargita:

3. A CSÁNGÓKRÓL:

4. Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

5. A pozsonyi csata:

6. Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

7. Az utolsó Táltos:

8.Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

9.Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

10. A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

11. A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

12. Húsvéti népszokások, hagyományok:

13. CSABA KIRÁLYFI:

14. A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!

15. MIENK VAGY ERDÉLY:

16. Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

17. A magyar népviselet és a szakrális geometria:


19. Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:

20. Székelykapuk:







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu


blog oldalam: 






1 megjegyzés:

  1. Tibetben van egy folyó, aminek a neve Tsango. Ez Himalájából ered, és kacskaringós úton folyik le a hegy lábáig. Lehet, hogy innen ered a csángál szavunk. Erről nincs ismerete az öregeknek? Az indiánoknak van egy Tsango nevű szent tavuk, ahova idegenek nem mehetnek. Ez nem véletlen egybeesések.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.