2015. április 2., csütörtök

HÚSVÉT - a római katolikus kultúrkörben


HÚSVÉT 

(a római katolikus kultúrkörben)



A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe.




A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt.

Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett.

A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

A húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven pészah), az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt.

A húsvét a pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.


  
Jézus Krisztus feltámadása
(Piero della Francesca)


Húsvét


Ünneplik:

a legtöbb keresztény felekezet, és bizonyos szokásokat tartanak nemkeresztények is, főként a nyugati kultúrában

Tartalma, jelentése:

Jézus halálának és feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe

Ideje:

a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap

2015 - ben április 5. a nyugati és április 12. a keleti egyházaknál

Rituálé:

ima, templomi istentisztelet

Népszokások:

húsvéti tojás, locsolás, ajándékozás (az USA-ban)

Kapcsolódó ünnep:

húshagyókedd, hamvazószerda, nagyböjt, virágvasárnap, nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat: a húsvét előtti napok;
áldozócsütörtök, pünkösd, Szentháromság ünnepe és az utána következő úrnapja és pészah.


A név eredete:

Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi.

A katolikus kereszténységben böjtnek nevezett,
valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni.
(Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.)

A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét”, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.

A húsvéthoz, mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve „pészah”.
A szó „kikerülés”-t, „elkerülés”-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait.

Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is.
A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: „kikerülés”.

Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő.
Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.

A magyar szó: 

húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.


A húsvét helye az egyházi évben:

Nyugati kereszténység (katolikus egyház)

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat.
Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére,önmegtartóztatására tanít.
Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul.

A húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot húsvéti időnek is mondják
(nagyböjt, virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat).

A nagyhét a nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig.

Napjai a nagyhétfő, nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent háromnap.

Húsvét napjától a fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat húsvét hetének nevezik.

A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál.

Latin neve: Septuagesima – hetvened, mert hetven napig tart.

Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja.

Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte.




Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.


A húsvét időpontja:


A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja mindig március 22.-tól április 25-ig változik.
A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak,
azaz nem esnek a Julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben.

A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon.
A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék,
éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap.

Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert,
így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját.

Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást,
amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.

Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a „tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap” formulát,
természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot.

A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt a számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét.

Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az eljáráshoz tartja magát.

Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a Gergely-naptárreform előtti Julián-eljárás.

A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa.

Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is,
hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meghatározás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát.

A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.




A római katolikus egyház húsvéti szertartásai:

Virágvasárnap:

Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját.

Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti.

Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel.
A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.

A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.

Nagycsütörtök:

Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe.

Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban.
Tilos bármilyen más mise.

A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise.
Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának részt kell vennie.
Itt megújítják papi fogadalmukat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát.

Háromféle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:

- Keresztelendők olaja
- Betegek kenete
- Krizma 
(Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják.)

A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van.
Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is.

Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. 
(„A harangok Rómába mentek…”)

Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett.
A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön.
Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát.
A mise után következik az ún. oltárfosztás.
Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól.
Ennek nincs szertartása, csendes.
A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.

Nagypéntek:

Ezen a napon nincs mise.
Téves és kerülendő kifejezés a „csonka mise”.

Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással.
A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi.
A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak.





Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót.

Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat.
Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget.
Nincs áldás, nincs elbocsátás.



A keresztről levett Krisztust ölében tartó és fiát sirató Mária ábrázolása


Nagyszombat:

Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a „nagyszombati liturgia” kifejezés téves.

A katolikus időszámításban (ősi zsidó hagyományokra alapozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van,
ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik.

Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása.
A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.

- Fényliturgia:

Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása.
A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust.
A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket.

- Igeliturgia:

Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található.
Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni.
A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak.
A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában.
A prédikáció után a keresztségi igék megújítása következik.

- Keresztségi liturgia:

Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés.
Ez is régi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket.
Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.

- Eukarisztia liturgiája:

Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben.

- Körmenet:

Ez nem tartozik szervesen a vigíliához.
Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel „hirdetni a világnak”, hogy feltámadt Krisztus.





Húsvétvasárnap:

Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak.

A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik.
Utána még pünkösdig húsvéti idő van.


Húsvéti népszokások:

Húsvétvasárnap:

Ehhez a naphoz tartozott az ételszentelés hagyománya.
A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt.
A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi.
A tojás pedig az újjászületés jelképe.
Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi.
A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat,
hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket,
és mindig hazataláljanak.

A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik.
Utána még több héten át húsvéti idő van.

Húsvéthétfő:

M S mester: Föltámadás (Keresztény Múzeum, Esztergom)

Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozás.
A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel,
mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig.
Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő,
ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak.
A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi.
A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést,
és a háziállatok szaporulatát kívánni.
Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét.
A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

A húsvéti szokások értelmezése a Biblia alapján:

Az eredeti zsidó ünnepről az Ószövetségben olvashatunk.
Ennek a lényege röviden az,
hogy a zsidó nép Egyiptomból való szabadulásának emlékére rendelte Isten az ünnepet az alábbi rendtartás szerint:

Egy hétig a szabadulás előtt csak kovásztalan kenyeret ehettek a zsidók, tehát a tilalom nem a húsra vonatkozott,
hanem a kovászra.
A szabadulás napján az egy esztendős bárányt (vagy kecskét) tűzön sütve kellett elkészíteni,
tilos volt a nyers és a vízben főtt hús fogyasztása.(lásd 2Móz 12)

A katolikus hívők Jézus negyven napos böjtjére emlékezve nem fogyasztanak húst,
ez az eredeti böjt azonban nem ilyen volt, hiszen Jézus a sivatagba nem vitt kenyeret és vizet sem,
mert a kísértő azt kérte tőle, hogy változtassa a köveket kenyérré, ha tehát lett volna nála kenyér, ez nem lett volna kísértés.
Jézus azonban így válaszolt a kísértésre:
"Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Istennek szájából származik."
(Máté 4,4)
Tehát itt is megerősítést nyer az, hogy kenyeret nem fogyasztott.
Ahogyan Mózes sem, amikor a Sinai hegyen "ott vala az Úrral negyven nap és negyven éjjel, kenyeret nem evett, vizet sem ivott."
(lásd 2Móz 34,28)



(Forrás: wikipédia)








Továbbá:



- Világszép Tündér Ilona - ősmagyar legenda:

 - Hargita:

- MOLDVÁRÓL, S A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL:

- Nyergestető - a magyar történelem Thermopülai csatája:

- A pozsonyi csata:

- Magyar mitológia és rovások - Világfa - Életfa - Égigérő fa - Tetejetlen fa:

- Az utolsó Táltos:

- Turániak - Magyarok - Anyahita szól hozzánk:

- Az Arvisurából - részlet 1 – 2.:

- A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:

- A magyar szent korona igazi rejtélye!!! 

- Szent Iván napjára népszokások, hagyományok: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szent-ivan-napjara-nepszokasok.html

- CSABA KIRÁLYFI:

- A MAGGYAR NÉP A MAG NÉPE! A MAGGYAR AZ ŐSNYELV!

- MIENK VAGY ERDÉLY:

- Meseterápia - Magyar ősmesék – népmesék:

- A magyar népviselet és a szakrális geometria:

- Népi játékok

- Október - a szüreti hónap  -  A szüret és a szüreti mulatságok - hagyományok:


- Wass Albert: Tonuzoba (a fiatal besenyő vezér):


- Wass Albert: A MAGYAR NEMZET HÉT PARANCSOLATA: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/wass-albert-magyar-nemzet-het.html


- Az én népem - a székely nép:

- Eleink hagyománya - A pásztorok művészete - Eszközeik:
- Péter – Pál napja az aratás kezdete: 




- HAGYOMÁNYAINK ÚJRAÉLESZTÉSE A KULCS - Spiriteve írása:

Székelykapuk és kopjafák:
- NAGYBÖJT - a katolikus kultúrkörben: