2015. május 26., kedd

GÖMBKÖVEK – KŐGOLYÓK A FÖLDÖN


GÖMBKÖVEK – KŐGOLYÓK A FÖLDÖN



Sokfelé találhatóak a Földön!


Keletkezésüket tekintve sokféle a vélemény!


Erdély tájain – Kolozsvár környéki kirándulások geológusszemmel


A vidék legismertebb földtani képződményei: a feleki gömbkövek, a Plecska völgyében.




„Kolozsvárt elhagyva Feleken vitt keresztül az út, melynek hegyein teremnek azok az óriási kőgombócok, miknek keletkezéséről nincsenek tisztában tudósaink.” Jókai Mór

A Feleki-dombság, aminek észak-keleti lejtőjén fekszik Györgyfalva, tele van úgynevezett gömbkövekkel, amik egyedi természeti képződmények.




Kolozsvár környékén a kedvelt kirándulóhelyeken megjelenő gömbköveket már a legrégebbi időkből ismerték a helyi telepesek, azonban a természettudósok csak az 1800-as évek végén tesznek említést róla.

A homokkőgömbök a Feleki hegy különleges képződményei, amelyeket a hajdani tenger áramlásának állandó görgetése közben, bizonyos mag köré lerakódott homokszemcsékből növekedtek öklömnyitől elkezdve, több mázsányi súlyú, szabályos gömbnagyságig is. 




Középpontjukban, magként, csigaházak, kagylók szolgálnak, ezek köré tömörülnek a homokszemcsék.

Képződésük10 – 12 millió évvel ezelőttről tehető.

A gömb alakú követ a dió nagyságtól a másfél méteres átmérőjűekig terjedt.

Sajnálatos tény, hogy a gömbkövet egy részét, mint természetes díszítőelemet hordták szét. 




Próbálkoztak természetvédelmi területté nyilvánítással, hogy tudják megvédeni ezeket a különlegességeket, de sajnos a kezdeményezés nem járt sikerrel.

A kolozsvári unitárius templom előcsarnokában található a híres Dávid Ferenc-kő, egy feleki gömbkő, amelyen állva tartotta 1568-ban, a vallásszabadságot kimondó tordai országgyűlésről visszajövet Dávid Ferenc a híres prédikációját, melynek hatására Kolozsvár egész lakossága unitárius hitre tért.




Talán nincsen olyan természetjáró Kolozsvárott, aki ne találkozott volna a gömbkövekkel.

Sokan azonban azt hiszik, hogy ezek kizárólagosan Erdőfelek és Kolozsvár sajátjai. 

Az igaz, hogy innen kerültek elő a leglátványosabb példányok, az is igaz, hogy a tudományos irodalomban az itteniek szerepeltek először, sőt a nevüket is innen kapták, de el kell oszlatnom azt a tévhitet, mely szerint csak ezen a tájon léteznének. 

Bizony, ezek a gömbkövek gyakoriak majd’ az egész Erdélyi-medencében, ott, hol a szarmatakori üledékek elterjedtek: Beszterce környékétől Nagyszeben vidékéig, Kolozsvár szomszédságától Udvarhelyszékig, sőt még a Kárpátokon túl is előfordulnak.




Sokan – hazai és külföldről idelátogató szakemberek egyaránt – keresték a választ e képződmények keletkezésének titkaira.

 Nem lenne elegendő e tér kifejteni ezeket a véleményeket, de mint érdekesség elmondható, hogy Brassai Sámuel is közölte a maga véleményét, ami azonban nemcsak szakszerűségében megkérdőjelezhető, de neves polihisztorunk nem ismerte az erdélyi szász és külhoni kutatóknak az igazsághoz sokszor közelebb járó, korábbi ide vonatkozó felvetéseit sem. 

Török Zoltán, a Bolyai Tudományegyetem kiváló érdemű professzora is megfogalmazta véleményét, emellett tart ki mindmáig tanítványainak nagy többsége is.

Mi más nézetet fogunk e tekintetben ismertetni, de először nézzük meg közelebbről ezeket a gömbköveket.




A feleki gömbkövek elterjedése Erdélyben egybeesik az Erdőfeleki Homok Formációval.

 Ez a formáció részben egyidős a múlt hónapban bemutatott Írisztelepi Agyag Formációval, de Kolozsvár környékén következetesen ez utóbbinak a fedőjében, azaz felette található. 

Magyarán ez azt jelenti, hogy a két típusú üledék ugyan más-más környezeti feltételek mellett, de egyidőben, ám térben elkülönülten is képződhetett. 





Kolozsvár környékén azonban időben jól elkülönülten, előbb az Írisztelepi Agyag Formáció, utóbb az Erdőfeleki Homok Formáció képződési feltételei uralták a térséget. 
Ezt a formációt ugyanabban a réteghelyzetben megtaláljuk a Szamos mindkét oldalán egyaránt. 

A várostól délre, az Írisz-telepi Agyag Formáció felett, a dombok legtetején fogunk rájuk találni: a Pokol-köz vidékén, a Szénafüvek felső zónájában. 

Mivel a Szamostól délre a dombok magasabbak, nagyjából ugyanabban a tengerszintfeletti magasságban, de jóval nagyobb kiterjedésben mint északon, a Györgyfalva–Erdőfelek–Árpád-csúcs egész vonalán széles sávban követhetjük ezeket a homokrétegeket, melyek tele vannak gömbkövekkel.





Magura hegyi - kőgolyók


Gömbkövek a Sáros-Bükkben


A gömbköveket itt Kolozsvár környékén, jóval az Erdőfeleki Homok Formáció mai elterjedési határán túl is megtaláljuk, mivel ellenállóbbak, mint az őket bezáró homokösszlet, melyben képződtek, sőt gömbalakjuk következtében, a gravitáció hatására szabadon is gurulhatnak a lejtőkön. 

Mi több, ezelőtt körülbelül 10–11 ezer évvel olyan feltételek uralkodtak e vidéken, hogy a lejtőcsuszamlások óriási méreteket ölthettek, így a megcsúszott tömegekkel a gömbkövek a mai belváros területére is eljutottak. 

Őriznek az unitárius templom előcsarnokában egy ilyen gömbkövet, mely egykor a város központi piacterén, a Szent Mihály-templom közelében állt. 

A hagyomány szerint, erre felállva hirdette tanait a város lakóinak Dávid Ferenc. 

Ez a gömbkő túl nagy lett volna ahhoz, hogy abban az időben bárki is azzal foglalkozott volna, hogy nagy távolságból odacipelje, de a megyeházzal szembeni parkocskában (a Postakert utca elején) lévő szökőkutat ékesítő gömbköveket sem Erdőfelekről szállították oda. 



A kolozsvári botanikus kertben - kőgömb


Éber szemmel járók a város számtalan pontján akadhatnak utcákon, tereken vagy kertekben díszként is szolgáló, számtalan olyan gömbkőre, melyeket az említett, eljegesedés végi csuszamlások utaztattak a mai város területére.

Azért azt is érdemes pontosítani, hogy a várostól délre, illetve északra előforduló gömbköves Erdőfeleki Homokkő Formációhoz tartozó rétegek nem egymástól elszakadt területen képződtek, egyazon medencefenék szülöttei. 

Egykoron folyamatos rétegösszletet képeztek, csak az utolsó közel kétmillió év alatt a Szamos mélyítette azt a völgyet, melyben ma Kolozsvár (is) fekszik, így az egykor egységes tengerfenék-üledékek rétegsorai felaprózódtak, sőt, ahogy észak felé haladunk (mivel arrafelé a rétegek utóbb magasabbra nyomódtak fel), a felszínről teljesen lekoptak, eltűntek. 



Feleki gömbkövek


A Szamos és mellékvizei lemosták, és anyagukat messzire szállították. 

Igen kis részük folyami teraszok formájában viszonylag közel maradt az eredeti helyhez, nagyobb részük azonban (Erdély korábbi felszínének többi kőzeteivel együtt) a Pannon-medence feltöltéséhez járult hozzá, de az említett formáció homokanyaga eljutott akár a Fekete-tengerig is.

A patakvizek gyakran hozzájárulnak a gömbkövek kipreparálásához, a lazább kőzetanyagot mellőlük elmosva: akár eredeti helyükön, akár a csuszamlások által elszállított másodlagos helyükön is legyenek. 

Ezért van az, hogy ezeket gyakran találjuk jelentősen felhalmozódva akár a Plecska-, akár az Őzek-völgye mentén, a Békás-patakban vagy a Botanikus Kertet átszelő Cigány-patakban. 

A Szamosnak a Kolozsvár környéki mellékvizei azonban nem elég nagy vízhozamúak ahhoz, hogy jelentős távolságra szállítsák a meglehetősen nagy méretű, tehát súlyos gömbköveket. 



Feleki gömbkövek


Ezért (is) kellett elvetni a gömbkövek keletkezésének azt a korai, gyermeteg magyarázatát, hogy a folyóvízi szállítás alakította, kerekítette volna őket.

Az elmondottak adnak arra magyarázatot, miért annyira elterjedtek, s egyes helyeken miért találjuk összehalmozottan a feleki gömbköveket Kolozsvár környékén. 

Ha gömbkövek szépségeire vadászunk, elmehetünk nemcsak az említett patakvölgyek mentére kirándulni, de nagy tömegben bukkanunk rájuk a Szelicsei-tavak környékén – újabbkori mesterséges feltárásban –, igaz, ott a negyedidőszakban áthalmozott kőzettömegekben láthatjuk, akár csak a Monostor és a Hajnal negyedeket összekötő szerpentin felső részében. 

Helyben találhatók azonban a katonai menedékház (korábban Terasz-menedékház) közvetlen szomszédságában, a kilátó alatt. 



Feleki gömbkövek


Egy időben ez volt a legszebb gömbköves feltárás, ám a katonaság „rendbe tette”. 

A falból kiszedték, és sorba állították a kőgömböket. 

Ami ottmaradt a rétegben, az jobbára törött.

A legszebb gömbköveket ma a Kolozsvár környéki Sáros-Bükk felső részében láthatjuk, azon az útszakaszon, mely a Bükki kolóniától halad a Mikes-tető házai felé (kék és piros sávjelzés) azon a szakaszon, ahol korábbi (az erdő által már régen benőtt) földcsuszamlá-sok szakadásfala alatt (gyakran a völgy irányában jól azonosítható a megcsúszott föld tömege), vagy éppen rajta visz az ösvény. 




Sokszor e gömbköveket bonyolult szövevényben összenőve találjuk, furcsa alakzatokat öltve: teknősbéka, fekvő béka, ökörszem, keblek stb. 

Egykori egyetemi társam, jó barátom, Szalai József – ma Svájcban élő, hírneves, kiváló festő –, mikor az 1960-as évek első felében erre kirándultunk, lázasan szaladgált egyik gömbkőtől a másikig, hogy mindeniket külön-külön megcsodálja, s lelkendezve kiabálta:

 „ez Brâncuşi kertje”. (Ha valaki nem tudná, Constantin Brâncuşi Párizsban alkotott, 20. századi világhírű modern román szobrász volt, aki a nagyon leegyszerűsített, már-már pusztán mértani testek formavilágával fejezte ki magát.) 
Találónak tartom névadását, s méltónak arra, hogy névadója emlékére is, ezt a nevet megőrizzük.

Szép feleki gömbkövekre akadhatunk Erdőfelek, Györgyfalva, Ajton falvak határában kószálva is, vagy messzebb, Beszterce vidékén, így Bilak és Oroszborgó közelében, de múzeumi gyűjteményekben is, Besztercén vagy Bukarestben. 



A Feleki-hegyi gömbkövek ábrázolása a Vasárnapi Újságban 1856-ban,
Jókai Mór rajza


Különösek a kisdisznódi (Nagyszeben mellett) vártemplom udvarába összehordott gömbkövek, melyek valamikor a várvédelem szolgálatában álltak, hiszen, ha a várhegy oldalába legurították, a támadók soraiban „rendet vágott”. 

Ezért volt ebben a faluban az a szokás, hogy a házasodni akaró fiatal fiúknak egy nagy követ kellett saját erejükből felvinni a várba, ezzel bizonyították rátermettségüket, és ezzel érdemelték ki, hogy házasodhassanak


Costa Rica - Kőgolyók:


A kőgolyókra az 1930-as években találtak rá a Costa Rica-i dzsungelben.




A titokzatos kőgolyók szinte tökéletes szabályos mértani gömbök.

Ezek a kőgolyók korunk egyik régészeti rejtélye, mert keletkezési idejük és céljuk is ismeretlen, de kétségkívül mesterséges eredetűek.

Az elfogadott szemlélet szerint a kihalt Diquís-kultúra képviselői készítették őket.




Napjainkban nagyjából 300 különböző méretű kőgolyó található a Diquís-deltában.

A kőgolyók mérete néhány centiméteres átmérőtől a 2,14 méteresig változik.

A nagyobbak súlya elérheti a 15 tonnát.




Van köztük gabbró, mészkő, homokkő és gránit anyagú is.

Alakjuk tökéletes, a mértani gömbtől alig tér el.

Egyiken sincsenek vésett jelek vagy díszítések.

Érdekes, hogy nem találtak olyan szerszámokat, amikkel kifaraghatták volna őket.

A több mint 300 darab kőgolyót „minden bizonnyal emberek” készítették, azonban azt, hogy pontosan kik, milyen célból és milyen eszközökkel készítették a kőből kialakított gömböket, nem lehet tudni.




Ami a tudósoknak fejtörést okoz, hogy majdnem tökéletes mértani gömbformákra vannak formálva ezek a kövek.

Díszítések és vésett jelek a kőgömbökön nem találhatóak.

A kövek lelőhelyeinek környezetében nem találtak olyan eszközöket, amelyekkel a gömb alakokat kifaraghatták volna.




A kőgolyókat a XIX. században fedezték fel, de tudományos írást csak 1930-ban készítettek róla.





Óriási elszórt kőgolyók, Mexikóból:


A Cerro Piedra Bola környékén található természet formálta hatalmas kőgömbök ugyancsak geológiai érdekességnek számítanak.




A másfél-két méteres gömbök elszórtan helyezkednek el egy erdő mélyén, mintha óriásira nőtt pöfeteggombák között sétálnánk.

Kialakulásukat máig rejtély övezi, hiszen természetes módon nem keletkeznek szimmetrikus gömbök, főleg nem gránitból.

A geológusok ennek ellenére úgy vélik, hogy a fura képződmények 20-30 millió évvel ezelőtt a földtörténeti változások és az erózió következtében alakultak ki megkövesedett lávából és hamuból.


Grab kőgolyók - Horvátországból:






Boszniából:




Új Zélandról:


A Moeraki-gömbsziklák szokatlanul nagy, csaknem gömb alakú vagy lekerekített sziklaalakzatok az új-zélandi Moeraki és Hampden között.

Koruk mintegy 65 millió év, és az igazgyöngy keletkezéséhez hasonló folyamat által, karbonátok héjas kristályosodásával jöttek létre.







Kedvelt turistalátványosságnak számít az óriási teknősökre emlékeztető gömbsziklák együttese, mely Új-Zélandon, Moeraki és Hampden között található. 

Eredetüket a maorik legendája a következőképp magyarázza: ezer évvel ezelőtt az óriás vitorláskenu, az Areiteuru szerencsétlenül járt, a sziklák pedig a  hajótörésből származó rakomány darabjai.







Norvég - viking kőgolyó - róvás kőgömb: 




Kőgolyók szerte a világból:




Kőgolyó a Marson - Nasa foto:




Teknőspáncél alakú óriás kő:




Teknőspáncél szerkezete (mintha piramisokat és pallagokat látnánk )



A teknőspáncél és a gömböc





(Forrás: legendavadász/erdélyben/femcafe)





 




 Továbbá:



- A Szakkarai Piramis – a kvantumgép:

- A Kozmikus Szövedékkel Való Személyes Kapcsolatod!:

- Skalárháború: 

- A BIOELEKTROMOSSÁG TUDOMÁNYÁNAK EREDMÉNYEI – DIMENZIÓKAPUK: http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/11/a-bioelektromossag-tudomanyanak.html

- Mi is a Lélek?:

- A teremtés energiái – Kundalini - Kisfaludy György előadásai


- A harmadik szem: 

- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

-A magyar szent korona igazi rejtélye!!! ♥:

-Egy galaxis kívülről nézve az "ŐS" jelkép olvasatát adja nekünk:

-Nyelvünkről a kettőskereszt összefüggéseivel:

-Különös fények a Pilisben:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/kulonos-fenyek-pilisben.html

-Piramisok a Pilisben?...Egyiptomban, és szerte a Földön:

-A Kárpát-medence: a magyarok Szent Grálja:


-A Teremtő Úr szeretettel teremtette meg a világot:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/05/a-teremto-ur-szeretettel-teremtette-meg.html

- A magyar szent korona igazi rejtélye!

- A magyar szent korona a női termékenység szimbóluma - Spiriteve írása:

- A BAGOLY, a BÖLCSESSÉG szimbóluma - spiriteve írása:

- A VONZÁS TÖRVÉNYE (más szemmel) - spiriteve írása:

- FOG AD ALOM - FOGADD DALOM - FOGAD ALMA - Spiriteve írása:

- Létezik VÉLETLEN? - Spiriteve írása:

- Hófehérke és a BIBLIA FÉRGES ALMÁJA - Spiriteve írása:

- A SZERENCSE TERMÉSZETE - Spiriteve írása:

- Hol van a KISKAPU? - Spiriteve írása:

- A HAGYMA üzenete - Spiriteve írása:

- A MAG-YAR NYELV – MAG NYELV – ŐS NYELV - Spiriteve írása :

-Két eltitkolt beavató csillagkép: a Kígyótartó és az Orion:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/ket-eltitkolt-beavato-csillagkep.html

- Idegen civilizációk jelenléte a Földön egykor és ma Megválaszolatlan kérdések: 

-Magyarul beszélő indiántörzsek - Móricz János kutatásai - Tayos barlang:

- A világ legmagasabban fekvő lakott települései

- Minden betegség lelki eredetű - Az emberi test a lélek térképe:
- Kisfaludy György előadásai:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2015/01/kisfaludy-gyorgy-eloadasai.html

- CSILLAGÁSZAT:







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu


blog oldalam: 






1 megjegyzés:

  1. Érdekes írás!Magyarországon, Karancsberényben is vannak ilyen hatalmas,embernagyságú kőgolyók.

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.