2014. szeptember 19., péntek

A LEPKÉK


A LEPKÉK






A lepkék (Lepidoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának utolsóként kifejlődött rendjébe tartoznak.

Legközelebbi rokonaik 
a tegzesek (A tegzesek (Trichoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának egyik, viszonylag későn kifejlődött rendje. Legközelebbi rokonaik a lepkék, amelyeket a tegzeseknél jóval fejlettebbeknek tekinthetünk.), de a lepkéket azoknál jóval fejlettebbeknek tekinthetjük.

Mintegy 150 000 fajukat írták le; ezek közül Magyarországon körülbelül 3500 él – ezek körülbelül 45 %-a nagylepke (Macrolepidoptera) és 55 %-a molylepke (Microlepidoptera).

Méretük 
meglehetősen változatos: a kifejlett példányok szárnyainak fesztávolsága néhány mm-től 30 cm-ig terjed.

Ivari kétalakúságuk 
a test vastagságára, a szárnyak jellegére is kiterjed. 
Főleg a felnőtt állapotban nem táplálkozó fajoknál gyakori, hogy a nőstény a hímnél kevésbé mozgékony, az ilyen nőstények szárnya el is csökevényesedhet.

Szabadon mozgatható 
fejük 
két oldalán egy-egy nagy, félgömb alakú 
szem 
ül; sok faj feje tetején még két pontszem is.






A fejen található 
két csáp 
felépítése változatos; a két leggyakoribb típus a végig közel egyforma vastag, fonalszerű csáp és a fokozatosan elvékonyodó, sörteszerű csáp. 

Egyes fajok utolsó csápízei megvastagodnak, ez a bunkós csáp. 
Az egyes csápízekről függelékek nőhetnek, ezek alakja és elhelyezkedése szerint megkülönböztetjük a fűrészes, fésűs, tollas stb. típusokat. 

Nem ritka az ivari kétalakúság, amikor a hímek csápja fésűs, a nőstényeké fonalas. Nagy felületű, tollas csápja többnyire a hímeknek van. 

A csápok feladata a különböző fizikai és kémiai ingerek felfogása.

Szájszervük 
egészen speciális; a rovarok minden más rendjétől egyértelműen megkülönbözteti őket. 
E szájszerv legfontosabb és egyben legspecifikusabb eleme a 
pödörnyelv. 






Ez a hosszú, két félből álló cső az állkapcsi belső karéj alsó, illetve külső feléből nőtt össze. 
Amint neve is mutatja, általában laprugóhoz hasonlóan felpödörítve tartják, és csak iváshoz, illetve táplálkozáshoz nyújtják ki. 

Az állkapocs 
külső karéjai és tapogatói általában teljesen elcsökevényesedtek, csak a felső ajak, a rágók és az alsó ajak szerény maradványai figyelhetők még meg. 

Olyan fajok, amelyek rágóival még tényleg lehet rágni is, csak szórványosan, a legősibb formákat őrző molylepkék között fordulnak elő. 

Nem csökevényesedtek el viszont az alsó ajak tapogatói: ezek érzékszervekkel dúsan felszerelt, bozontos szőrzettel vagy pikkelyekkel borított függelékekké alakultak.

Három pár járólábuk 
két-két karomban végződik. A lábak aránylag gyengék, inkább alkalmasak kapaszkodásra, mint járásra. 
Egyes szabad szárnyú lepkék első pár lába részben elcsökevényesedett.

Két pár szárnyuk 
alakja és mérete (ezzel az egyes taxonok röpképessége) rendkívül különböző; egyes fajok szárnya teljesen hiányzik. 

A legjobban repülő szenderek szárnya keskeny és hosszú; az első szárny lényegesen nagyobb a hátsónál. 

Az általában rosszul repülő, inkább csak csapongó nappali lepkék szárnyai szélesek; a két szárny mérete közel azonos.

A szárnyakat szőrök és – jellemzően – és zsindelyszerűen átfedő kitinpikkelyek borítják: ez az úgynevezett „hímpor”, amiről a rend a nevét kapta – a Lepidoptera szó jelentése: pikkelyes szárnyú. 

Színük 
széles skálán mozog, ennek fontos szerepe van az udvarlásban. 

A pikkelyek 
nemcsak pigmentáltak, de vastagságuktól és elrendeződésüktől, sűrűségüktől, finom lemezes vagy rácsos szerkezetüktől függően különböző fizikai színeket produkálnak (irizálás stb.). 
Ezt elősegítik a pikkelyekben található különféle kutikuláris képződmények. 






A fizikai és kémiai színek kombinációi egyes fajokat rendkívül dekoratívvá tesznek. 
Ha lekopnak róla a pikkelyek, a szárny üvegszerűen áttetszővé válik.

A legtöbb lepke két szárnypárját különféle típusú testrészek kapcsolják össze, hogy összhangba hozzák a szárnyak mozgását. 

Az ilyen szervek ősi formájának a kapcsolókaréjt (jugum) tekintik: ez az első szárnyból indul, és a hátsó szárny első részén kialakult redőhöz kapcsolódik. 

Elterjedtebb és újabbnak tekintett változat az akasztó tüske (frenulum): ez a hátsó szárnyból kinyúló, hegyes nyúlvány, amit többnyire keresztben álló szőrök vagy pikkelyek rögzítenek az elülső szárnyhoz. 

A szabad szárnyú lepkék 
(ilyenek a tipikus nappali lepkék) szárnyai nem kapcsolódnak egymáshoz.

A hosszú, karcsú vagy rövid, zömök 
potroh 
tíz szelvényből áll, és ezekből az utolsó 2–3 tartalmazza az ivarszerveket. 

A testet, akárcsak a szárnyakat, szőrök és pikkelyek borítják.




A lepkeszárny mikroszkópikus felvétele



A lepkék túlnyomóan ivarosan 
szaporodnak
Bizonyos családok fajainak a szűznemzése is gyakori. 
A petékből kibújó fejlődési alakokat 
hernyóknak 
mondjuk.

A hernyók teste 14 szelvényből áll:

fej,
tor: 3 szelvény, szinte mindig egy-egy pár lábbal,
potroh 11 szelvény

A hernyók fején van a szájuk, egy pár, egészen rövid csáp, két oldalt rendszerint hat pár pontszem alsó ajkaikon pedig labiumok szövőmirigyek. 
Szájszervük erőteljes, fogazott rágó.

3 pár torlábuk, 1 pár állábuk és 1 pár far- vagy tolólábuk szinte mindig van; a potrohlábak száma változó. 

A torlábak végkaromban végződnek; a torlábak utáni két első potrohszelvényen többnyire nincs lábuk.

Megjelenésük az imágóhoz hasonlóan változatos: csupasz és hosszú, élénk színű, mérgező szőrökkel dúsan borított hernyókkal egyaránt találkozhatunk. 

Más fajoknak a teste mérgező (a tápnövény anyagcseretermékeitől). 
Színezetük és rajzolatuk rendkívül sokféle lehet.






A lepkék bábja ún. múmiabáb, amin a szárny, a lábak, a csáp és a pödörnyelv körvonalai már átsejlenek anélkül, hogy ezek világosan elkülönülnének a test többi részétől. 

Csak az alacsonyabbrendű molylepkék között akadnak olyanok, amelyek bábjának végtagjai részben szabadon állnak.

Teljes átalakulással fejlődnek; 
polypod lárvaalakjuk neve hernyó.

A hernyók elsődlegesen szárazföldiek. 

Általában növényi anyagokkal táplálkoznak, tehát növényen vagy növényben élnek. 

A növényt kívülről rágják, vagy szárban, levélben „aknáznak”, azaz járatokat, alagutakat rágnak. 

Egyes, kis testű fajok teljesen a levélben fejlődnek ki, úgy, hogy az alsó és felső epidermiszt is érintetlenül hagyják. 

Sok faj hernyója egy-egy tápnövényre specializálódott (monofág), mások (oligofág hernyók) csak néhány növényen élnek meg, és vannak olyanok, amelyek szinte egyáltalán nem válogatósak (polifágok). 

Főleg monofág hernyók ha elszaporodnak, nagyon gyorsan szinte teljesen letarolhatják tápnövényüket egy-egy területen, mert hihetetlenül gyorsan nőnek, és ehhez rengeteg táplálékra van szükségük.

Akad néhány avarral táplálkozó faj, sőt hangyákkal együtt élő, ragadozó, illetve levéltetveket pusztító hernyók is akadnak.

A kikelő kis hernyók legtöbbjének első tápláléka az üres peteburok, majd 2–12 vedlés után érik el a megfelelő méretet. 

Egyesek pár hét alatt kifejlődnek, míg főleg a hegyekben élő fajok akár két évet is élnek a bábozódásig. 

Egyes hernyók különböző anyagokból házat vagy zsákot készítenek testük védelmére, és abban élnek. 

Bizonyos fajok, mint például a vízlepkék (Nymphulinae nemzetség) hernyói a tegzesekhez hasonlóan a víz alatt élnek.

A hernyók az átalakuláshoz gyakran gubót szőnek. 

A bábot némely fajok egy-egy szállal valamilyen növényhez erősítik, a legtöbb azonban a talajban, fakéreg vagy kövek alatt alakul át.

Számos lepke (imágó) kiválóan idomult környezetéhez úgy, hogy felvette annak színezetét, illetve valamilyen, az adott környezetben gyakori vagy jellemző tárgyat, élőlényt utánoz. 

Egyes lepkék olyan színűek, mint az a fatörzs, amelyen pihenni szoktak, mások fullánkos hártyásszárnyúra, falevélre stb. emlékeztetnek – a feltűnő pápaszemes lepkék szemfoltjai például ragadozó madár szemére.






Egyes fajok nappal repülnek, mások éjszaka. 

A nappali lepkék többsége élénk színű, 

az éjszakaiak többnyire barnásszürkék.

Az imágók pödörnyelve csak folyadék (érett gyümölcsök, harmatcseppek, virágok nektárja, fák kicsorduló nedve stb.) felszívására alkalmas. 

Némely fajok ürülékre vagy rothadó, erjedő anyagokra specializálódtak. 
Sokuk imágója egyáltalán nem táplálkozik.

Több családjukban mezőgazdaságilag is jelentős 
növény-, ill. raktári kártevők 
találhatók. 



Ilyenek például:


a bagolylepkefélék (Noctuidae),
a sarlósajkúmoly-félék (Gelechiidae),
az araszolófélék (Geometridae),
a szövőlepkefélék (Lasiocampidae),
a sodrómolyfélék (Tortricidae),
a szenderfélék (Sphingidae).


Szaporodásuk 

általában kétivarú, de ritkán előfordul a lárvanemzés és a szűznemzés is. 

Az udvarlás 
fajonként nagyon különböző lehet. 




A hímek gyakorta repülés közben, feromonokkal csábítják magukhoz a nőstényeket, amelyek az illatanyagtól valamiféle kábulatba esnek, így a hímek megakadályozhatják, hogy faképnél hagyják őket. 

Főleg azon fajoknál, amelyek nősténye röpképtelen, ez éppen fordítva van, a nőstények termelnek illatanyagot, és a hímek ennek alapján keresik meg, illetve fel őket.

A nőstény petéit csomókban vagy egyenként a tápnövény levelének fonákjára rakja, néha vízközelbe vagy vízi növényekre.

A lepkék rendszertanát távolról sem tekinthetjük véglegesnek; 

a molekuláris biológiai kutatások valószínűleg teljesen át fogják rajzolni az egészet. 

Nagyon valószínű, hogy ősi formáik a megnyúlt szárnyú lepkék, amelyek két szárnypárjának alakja és erezete is hasonló.

Hagyományosan alakjuk, testtartásuk, illetve életmódjuk sajátosságai alapján osztották őket csoportokra. 

Ezekről a taxonokról mára kiderült, hogy parafiletikusak; mivel azonban többnyire makroszkóposan jól felismerhető bélyegeken alapulnak, tehát a gyakorlati tájékozódást jelentősen megkönnyítik, sok szakember máig ragaszkodik használatukhoz.

1. - Az egyik legáltalánosabb rendszerben két nagy csoportra, a 
nagylepkékre (Macrolepidoptera) 
és a molylepkékre (Microlepidoptera) osztották őket. 

2. - Egy másik felosztás a két szárnypár kapcsolódása alapján 
kapcsolókaréjosokra (Jugata alrend), 
illetve kapcsolókaréj nélküliekre (Frenatae alrend) tagolja őket. 

3. - Hasonképpen általánosan elfogadott az éjszakai 
és nappali lepkék (Rhopalocera) 
megkülönböztetése.


A korszerűbb rendszertanok az alábbi alrendeket különítik el:

Aglossata:




Heterobathmiina:




Glossata:




Zeugloptera:






A lepkéket két kategóriába soroljuk: 

Nappali és Éjszakai fajok.


Éjszakai lepkék:

Dominólepke         
Fagyalszender      
Fémes medvelepke         
Kacsafarkú szender       
Közönséges medvelepke 
Nagy gyökérrágólepke   
Nagy tölgyfaaraszoló     
Ormányos karcsúbagoly  
Szőlőszender       
U betűs aranybagoly


Nappali lepkék:

Apolló-lepke
Bengeboglárka     
C betűs lepke       
Csőröslepke
Égszínű boglárka  
Erdei busalepke   
Erdei szemeslepke        
Ezüstszegélyes gyöngyházlepke        
Farkos boglárka   
Fecskefarkú lepke
Fekete szemeslepke      
Galagonyalepke     
Gyászlepke 
Káposztalepke      
Kardoslepke
Kis rókalepke       
Kockás busalepke 
Közönséges boglárka      
Közönséges gyöngyházlepke     
Közönséges ökörszemlepke      
Közönséges tűzlepke     
Lápi gyöngyházlepke      
Magyar boglárka  
Mustárlepke        
Nagy gyöngyházlepke     
Nagy ökörszemlepke      
Nagy rókalepke    
Nagy színjátszólepke     
Nagy tűzlepke      
Nagypettyes boglárka   
Nagyszemes boglárka    
Nappali pávaszem 
Nyírfalepke
Pókhálóslepke       
Répalepke   
Rezedalepke        
Sakktáblalepke    
Szürkeöves szemeslepke         
Tölgyfalepke        
Tükrös busalepke 
Vesszős busalepke
Zöldes gyöngyházlepke   
Zöldfonákú csücsköslepke



Lepke vagy pillangó?


Vajon ugyanaz-e a kettő, vagy lehet valami eltérés? 
Általánosságban az emberek többsége úgy gondolja, a két szó szinonimája egymásnak, s köztük semmi különbség nincs.

Vizsgáljuk meg közelebbről, s kezdjük a lepkékkel. 
A lepkék 
az ízeltlábúak törzsébe, a rovarok osztályába tartoznak, azon belül pedig önálló rendet, a lepkék rendjét alkotják.





Általános jellemzőjük a kétpár szárny, melyet ezernyi apró pikkely borít, ezekben pigmentnek nevezett festékanyag található.

A pikkelyek különleges szerkezete, s a bennük lévő festékanyag miatt, varázslatos színű és szivárványlóan irizáló is lehet.

A kétpár szárny, különböző alakú, gazdagon erezett, ez jól látszik a hímporhiányos részeken.

Egyes fajoké eredetileg sem színes, hanem celofánszerűen átlátszó.

Sok fajnál az első- és hátsó szárny kampókkal kapcsolódik egymáshoz.

Lehetnek nappali vagy éjszakai életmódot folytatók, 

s kevés kivételtől eltekintve növényi nedveket, nektárt, vagy virágport fogyasztanak. Jellegzetes szájszervük a pödörnyelv.

Egy pár csápjuk van, mely a nappali fajok esetén vékony és bunkóban végződik, míg az éjjeli fajok csápja lehet cérnaszerűen fonalas, vagy bozontosan fésűs.

Kivétel nélkül teljes átalakulással fejlődnek. 
Ennek során a nőstény lepke a megtermékenyített petét általában a tápnövényre rakja. A petéből lárva bújik elő, ez a hernyó. 
A hernyó nem hasonlít a kifejlett lepkére, feladata a növekedés.

Mikor a hernyó elérte fejlődésének végső stádiumát bebábozódik. 
A hosszabb – rövidebb nyugalmi bábállapot után megtörténik a varázslat, a csúf hernyóból csodaszép lepke lesz.

A lepkék általában rövid életűek, sokan kifejlett állapotban alig vagy egyáltalán nem táplálkoznak. (Vannak olyan fajok melyeknek szájszervük sincs.)

Párosodást és peterakást követően elpusztulnak, s a folyamat kezdődik előröl.

Összességében megállapíthatjuk, hogy amit az erdőn, mezőn színpompás, kecsesen vagy sebesen repülő, eddig lepkének hitt rovart látunk, az valóban lepke.


De akkor mi a pillangó?

A pillangók a lepkék rendjének egyik családja.

A rendbe természetesen bőven tartoznak más családok is, a mezőkön repülő kis kék lepkék a boglárkák, a káposztalepke a fehérlepkék, a halálfejes lepke a szenderek családjába tartozik.

A pillangók főleg nagy vagy közepes termetű, színpompás fajok. 
A test hosszú, megnyúlt, a hátsó szárnynak gyakran nyúlványa van, mely lehet hosszú kard, bunkó vagy hegyes fecskefarok. 
A csáp a nappali lepkékre jellemzően bunkós, a tor és a potroh gyakran szőrös.

A hátsó szárny potroh felőli széle homorú, így az nem záródik szorosan a test mellé.

A farkasalmalepke alsó szárnyán jól látszik annak test felőli homorulata.







Európában kevés, hazánkban is mindössze öt faj él, leggyakrabban a kardos és a fecskefarkú lepkével találkozhatunk.
 (A lepke elnevezés ellenére természetesen pillangóról van szó, de a magyar szakirodalom mégsem a fecskefarkú pillangó elnevezést használja.)

A trópusokon több ezer fajuk él, a legnagyobbak az indonéz szigetvilágban élő madárlepkék, ezek közül is az 
Alexandra királyné pillangó.







A nálunk is előforduló kis apollólepke és rokonai azonban hegyvidéki fajok, sok közülük az Ural és a Himalája fennsíkjain repked.








A hideghez alkalmazkodva testük szőrös, mely védelmet nyújt a hűvös éjszakákon.


A színpompás pillangók családja csupán egy része a lepkék népes rendjének, ezért bátran kijelenthetjük, hogy minden pillangó lepke, de nem minden lepke pillangó.



Még néhány érdekes lepke:















Magyarország lepkéi:



A
Ablakosmoly
Acélszínű csüngőlepke
Áfonyaboglárka
Akáclevél-hólyagosmoly
Akáclevél-sátorosmoly
Akácmoly
Almailonca
Almalevél aknázómoly
Almalevél törpemoly
Almalevél-hólyagosmoly
Almalevélaknázó sátorosmoly
Almamoly
Apolló-lepke
Apró karcsúmoly
Aprószemes boglárka
Aranyló gyökérrágólepke
Aranyos tűzlepke
Aranysárga sodrómoly
Aranyvessző-lándzsásmoly
Aszalványmoly
B
Balkáni fűaknázó moly
Barackmoly
Barna rétimoly
Berkenyevirágmoly
Bögölyszitkár
Bogáncslepke
Borsómoly
Bozontos zsákhordó lepke
Bükkfakéreg-törpemoly
Bükkmakkmoly
Buckabagoly
C
Csíkos nádfúrómoly
C-betűs aranybagolylepke
C-betűs lepke
Cifra levélmoly
Citromlepke
Cs
Cseresznyeilonca
D
Darázslepke
Déli kéneslepke
Derécerágó lándzsásmoly
Díszes feketemoly
Díszes tőrösmoly
Dudvasodrómoly
E
Égerfaszitkár
Égszínkék boglárka
Ezüstkék boglárka
Ékes sodrómoly
Északi boglárka
Ezerjófű-laposmoly
Ezüstfoltos csuklyásbagoly
Ezüstmintás tündérmoly
Ezüstös boglárka
Ezüstsávos sodrómoly
Ezüstsávos szénalepke
F
Fakó kéneslepke
Fecskefarkú lepke
Fehérfoltos kertibagoly
Fehérgyűrűs csüngőlepke
Fehérnyárfamoly
Fehéröves szénalepke
Fehérsávos avarmoly
Fehérsávos karcsúbagoly
Feketenyár-sátorosmoly
Fekete szemeslepke
Felhős sodrómoly
Fényes szedermoly
Fenyő sávosaraszoló
F folyt.
Fenyőilonca
Fenyőrágó karcsúmoly
Fenyősodrómoly
Fenyőtű-borzasmoly
Fenyőtükrösmoly
Fokhagymamoly
Fóti boglárkalepke
Füstösmoly
Füvön élő zsákosmoly
Fűzszövő tavaszimoly
G
Görög fémlepke
Gy
Gyantagubacs-ilonca
Gyászbagoly
Gyopárfúrómoly
Gyümölcsfalevél-zsákosmoly





Halasi csipke


H
Hagymamoly
Hamvas fenyőtűmoly
Hársaknázó bordásmoly
Hársfaszender
Hárslevél-sátorosmoly
Homályos ködröpszitkár
Homályos tarkamoly
Homokóra-bagoly
J
Jordanita fazekasi
K
Kacsafarkú szender
Kagylólepke
Kakukktorma-moly
Káposztalepke
Káposztamoly
Kardoslepke
Keleti gyümölcsmoly
Kéreglakó díszmoly
Kéregmoly
Kerti sodrómoly
Készletmoly
Kígyóaknás ezüstmoly
Kis busalepke
Kis farontólepke
Kis kendermoly
Kis mustárlepke
Kis pávaszem
Kis rókalepke
Kis rügysodró moly
Kis viaszmoly
Kis színjátszólepke
Kleopátralepke
Kökényszövő sodrómoly
Köménymoly
Körtemoly
Közönséges avarevő moly
Közönséges boglárka
Közönséges csipkebogyómoly
Közönséges csövesmoly
Közönséges mórlepke
Közönséges ökörszemlepke
Közönséges tarkalepke
Közönséges szulákmoly
Kormoslepke
Kormos zsákhordó lepke
Koronafürt-magrágómoly
Kukoricamoly
Kutyatejszender
L
Lándzsás szárnyú almamoly
Ligeti sodrómoly
Lisztilonca
Lisztmoly
Lombosfa-fehérmoly
L folyt.
Lonc-csüngőlepke
Lucernahüvelymoly
Lucernamoly
M
Magyar pusztamoly
Magyar tölgymakkmoly
Magyar boglárka
Málnagubacsszitkár
Málnarágó virágmoly
Málnasodró tükrösmoly
Meggyvirágmoly
Mezei gabonamoly
Mocsári kéneslepke
Mocsári tarkalepke
Mocsári sodrómoly
Mogyorómoly
Molylepkék
Muszkamoly
N
Nádi szövőlepke
Nagy boroszlánmoly
Nagy farontólepke
Nagy hindumoly
Nagy rügysodró moly
Nagy szikibagoly
Nagy tarkalepke
Nagy gyökérrágólepke
Nagy nyárfalepke
Nagy ökörszemlepke
Nagy rókalepke
Nagy színjátszólepke
Nappali pávaszem
Napraforgómoly
Ny
Nyárfahajtás-tükrösmoly
Nyárfaszender
Nyárlevélszövő lándzsásmoly
Nyerges szőlőmoly
Nyugati csüngőlepke
O
Ördögszem-soktollúmoly
Őszibarack-tarkamoly
Őszi levélmoly
Orgona-keskenymoly
P
Pandemis
Parajszövőmoly
Perjeszittyó-szakállasmoly
Piros gyantamoly
Platánlevél-sátorosmoly
Pókhálós almamoly
Pókhálóslepke
Psyche casta
R
Raktári gabonamoly
Raktári gombamoly
Répaaknázó moly
Repcebecőmoly
Kockás tarkalepke
Réti tarkalepke
Rezedalepke
Ribiszkemoly
Ritka csüngőlepke
Ritka fémlepke
Rókalepke
Rózsabogyó-tollasmoly
Rózsailonca
Rózsavörös díszmoly
Rügyfúró gyantamoly
Rügysodró tükrösmoly
Ruhamoly
S
Sáfránylepke
S
Salátatükrösmoly
Sárgamintás zöldmoly
Selyemfényű puszpángmoly
Somaknázó fényesmoly
Sóska-szigonyosbagoly
Spárgalepke
Spárgaszárfúrómoly
Sz
Szalagos szerecsenboglárka
Szalmaszínű sodrómoly
Szamóca-legyezősmoly
Szamócasodrómoly
Szederaknázó sörtésmoly
Szemes boglárka
Szemes tükrösmoly
Szénailonca
Szilva-farkincásboglárka
Szilvamoly
Szilvarügymoly
Szőlőilonca
Sz folyt.
Szürke fenyőtűmoly
Szürke tavaszimoly
T
Takácsmoly
Tarka aprómoly
Tarka gyantamoly
Tarka levélmoly
Tarka szőlőmoly
Tarka vízimoly
Tavaszi sodrómoly
Tavaszi szerecsenlepke
Télimoly
Tölgyaknázó ősmoly
Tölgyaknázó virágmoly
Tölgygöngyölő keskenymoly
Tölgylevélsodrómoly
Törpe vízimoly
Tobozrágó karcsúmoly
Tölgymakkmoly
Tölgy-pávaszem
T folyt.
Tölgyilonca
Tüzes tarkalepke
Tujafúró aranymoly
U
Üvegszárnyú almafalepke
Üvegszárnyú ribiszkelepke
Útszéli zsákhordó lepke
V
Vadgesztenye szigonyosbagoly
Vadgesztenyelevél-aknázómoly
Változékony csüngőlepke
Vastag csápú díszmoly
Vörhenyes csücskösaraszoló
Vörös csüngőlepke
Vöröses ősmoly
Vörös rókalepke
Z
Zöldes bronzmoly
Zöldes gyöngyházlepke
Zöldfonákú lepke
Zs
Zsellérke-íveltmoly




Az értelmes tudatosságok fejlődéséhez is mintaként, példaként szolgálhatnak a többszörös átalakulással fejlődő pillangók életútjai, bármilyen rövid életűek is.



(Forrás: termeszettar/wikipedia)







Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:

- Gyógyító növényeink 2. rész: 
http://emfkryon.blogspot.hu/2013/05/galaj.html


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/gyogynovenyek-alkalmazasa.html


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/vegyes-kulturak-kedvezo-hatasu-szomszed.html

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/08/kerteszeti-naptar-zoldsegeskert-vetes.html

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/vegyszermentes-tartositas-oreganyaink.html


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/07/paradicsomultetes-paradicsomtermesztes.html




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/09/szabo-gyorgy-bukkszentkereszti.html


- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:


- Hűsítő italok – házilag:

http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/husito-italok-hazilag.html


- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/04/dio-csudajo.html


- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/06/szunyogcsipes-ellen-hagymatol-bananhejig.html


- ALOE VERA - a csodanövény:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2014/02/aloe-vera-csodanoveny.html

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:
http://emf-kryon.blogspot.hu/2013/03/a-kezben-talpon-stb-benne-van-az-egesz.html

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalaim:
blog oldalam: 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.