2014. november 29., szombat

GRÁNÁTALMA



GRÁNÁTALMA






Gránátalma, mint a termékenység szimbóluma


Piros színe és a termésében kifejlődő rengeteg magva miatt lett a gyümölcs a termékenység, a szerelem, az élet és a bőség ősi szimbóluma - Aphrodité "szent" gyümölcse.

Mivel nem támadják meg a férgek, a tisztaságot is kifejezi.

Álomban gránátalmákat látni, termékenységet, jó egészséget és hosszú életkort prognosztizál, de szexre való csábítást, felhívást is jelezhet.



A gránátalma egészségügyi előnyei


A gránátalma egy mélybordó színű gyümölcs, ami rengeteg magot rejt magában: 
egy átlagos méretű gránátalmában közel 600 mag található.

Ráadásul ezek a magok nemcsak ízletesek, hanem nagyon sok előnyös tulajdonságuk is van.

A kínai és az ajurvédikus gyógyászatban ezt a gyümölcsöt már évezredek óta használják, sőt az előzetes laboratóriumi kutatások és a klinikai vizsgálatok is igazolták a gránátalma számos pozitív hatását.


DE mik is pontosan a gránátalma előnyei?

  
Fontos szerepe van a súlykontrollban


A gránátalma magjai alacsony kalóriatartalmúak, viszont rostokban igen gazdagok, ezért kiválóan alkalmasak méregtelenítésre és súlycsökkentésre is.

A gránátalma 100 grammjában mindössze 83 kalória van, viszont több, mint 4 gramm élelmi rost.

A rostoknak köszönhetően javul az emésztés, fokozódik az anyagcsere és a zsírégető folyamatok is beindulnak.






Jó hatással van a szív- és érrendszerre


Néhány kutatás arra az eredményre jutott, hogy a gránátalma fogyasztásával hatékonyan lehet csökkenteni a szívbetegségek kialakulásáért felelős kockázati tényezőket például e gyümölcs levével csökkenthető az LDL koleszterinszint, a sejtek oxidációja és a szabadgyökök kialakulása.

A gyümölcs levének fogyasztása ezenkívül gátolja a vírusos fertőzések kialakulását, valamint a gyümölcs magjából készült kivonat antibakteriális hatást fejt ki.

  
Biztosítja a létfontosságú C-vitamin és K-vitamin szükséges adagját


A gránátalma jó forrása két alapvető vitaminnak: 
100 grammjában 10,2 mg C-vitamint találunk, ami 17 százaléka a napi ajánlott bevitelnek.

Ennél valamivel több K-vitamin található benne, pontosan 16 mcg, ami 20%-a a napi irányadó értéknek.

A C-vitaminnak köszönhetően a gránátalma segíti az immunrendszer működését, gyorsítja a sebgyógyulást, hozzájárul az egészséges fogínyhez, a normális kollagén és elasztin termelődéshez.

A C-vitamin fokozza a vas felszívódását is.
A K-vitamin fontos az erős és egészséges csontok fenntartásához, valamint a megfelelő véralvadáshoz is.

  
Fontos szerepe lehet a rák megelőzésében


A gránátalma magja gazdag fitokemikáliákban, amik jótékony hatással vannak az egész szervezetre.

A gránátalma leggyakoribb ilyen anyagaik a polifenolok: 
ebben a gyümölcsben főként tanninokat, kvercetineket és antociánokat találunk, amiknek bizonyítottan erős rákmegelőző hatásaik is vannak. 

Olyan erős antioxidánsok, hogy a polifenolok javíthatják az egészséges sejtek túlélését, valamit a rákos sejtek halálát is képesek előidézni, ezenfelül megakadályozzák a tumorok növekedését és átterjedését.

Az antocianinok gyulladáscsökkentő, antivirális és antimikrobiális tulajdonsággokkal rendelkeznek.
  





Egyéb előnyök


A gránátalma metabolitjainak köszönhetően javítja a prosztata, a vastagbél és a bél szöveteit az egerek testében, ami igazolja a gyümölcslé vagy a gyümölcsből készült kivonatok hatákonyságát a különböző betegségekkel szemben.

A gránátalma hatékonynak bizonyult a következő betegségekkel szemben: prosztatarák, prosztata megnagyobbodás, cukorbetegség, lymphoma, rhinovírus fertőzés, nátha, oxidatív stressz, atherosclerosis, koszorúér betegségek, agysérülés (csecsemőknél), vesebetegségek.


Gránátalma, a szuper antioxidáns


Aviram professzor kutatásai szerint a gránátalma megközelítőleg háromszoros antioxidáns képességgel bír a vörösborhoz, a zöld teához, az áfonya- és a narancsléhez viszonyítva, amelyeket az eddigi ismereteink a legerősebb antioxidáns hatásúaknak tartottak.
  
A perzsa eredetű gyümölcs kedvező tulajdonságait fokozza, hogy antioxidáns alkotórészei gyorsan felszívódnak, és nem toxikusak.


A gránátalma és a szív- és érrendszeri betegségek (érelmeszesedés)


A gránátalma fogyasztása 20%-kal csökkentette az LDL (káros koleszterin) szintjét, egyúttal növelte a HDL (hasznos koleszterin) mennyiségét a vérben.

A már kialakult szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedő páciensek körében a szívinfarktus több rizikófaktora jelentős javulást mutatott. 

Így a gránátalma-kivonat fogyasztása már két hét alatt jelentős mértékben csökkentette a szisztolés vérnyomást magas vérnyomású páciensek körében, és egy év alatt átlagosan 35%-kal csökkentette a már meszesedést mutató artériák falának vastagságát.

Ami még nagyon ígéretesnek hangzik az érelmeszesedés megelőzése szempontjából, az a következő érdekes tény: a gránátalma az érfalakra már lerakódott plakkok méretét is képes volt csökkenteni!

Azt is bebizonyították, hogy a gránátalma csökkenti a vér sűrűségét, ragadósságát és az öregedéssel együttjáró vérrögképzési hajlamot is, ami az embólia és a szívinfarktus veszélyét jelentősen megnöveli.






A gránátalma hatása


Mivel a gránátalma ösztrogénhez hasonló hatású, hormonszerű anyagot, ösztront tartalmaz, előnyösen alkalmazható a klimaxos panaszok csökkentésére, így depresszió és csontritkulás ellen is, és többek között bőrünkre, hajunkra is csodás hatással bír.

Emellett baktérium-, vírus- és parazitaellenes hatását is igazolták. 
Tehát a gránátalma a gyümölcsök közül egyedüliként képes többek között a bélrendszeri candida fertőzést megállítani, hiszen gátolja a káros gombák, élesztőgombák és baktériumok szaporodását. 
   
A kutatási eredmények szerint tehát úgy fest, a gránátalma a szuperélelmiszerek táborát képviseli, hiszen többek között szembeszáll a szervezet lappangó fertőzéseivel, és visszafordítja az agyvérzéshez és a szívinfarktushoz vezető krónikus gyulladásokat.


Tippek a tároláshoz, vásárláshoz és felhasználáshoz


Gránátalma vásárlásakor kemény, fényes héjú gyümölcsöt válasszunk. 
Éles késsel vágjunk le a gránátalma kalapjánál egy szeletet. 
A magvakat tartó hártyáknál vágjunk bele a gyümölcsbe, majd merítsük 4-5 percre víz alá, hogy az értékes hússal körülvett magvak épségben kinyerhetőek legyenek. Óvatosan nyomkodjuk ki a magokat, amelyek lemerülnek a víz aljára, míg a héj a víz tetején marad. 
Szűrjük le, és már ehetjük is.

A gránátalma termése késő ősszel érik. 
Ha magunk szüretelhetjük le, akkor a nagy, gömbölyded bogyókat éles késsel vagy ollóval vágjuk le, hiszen erős szárral tapadnak a növényekhez.

Nyers fogyasztásra az édeskés típusok a legalkalmasabbak, legkellemesebbek - ezek terméshéja általában világos, fehéres színű.

A gránátalmák bőrnemű héjuk miatt nagyon kevéssé érzékenyek, így a terméseket hosszú heteken át, fagymentes, de hideg helyen akár több hónapig is tárolhatók, értékes tulajdonságaikat megtartva. 
A tárolás ideális hőmérséklete +2 °C.

Az édes és savanyú termésűek levének keverékéből - vízzel vagy ásványvízzel hígítva - kellemes üdítőital készíthető.

Fogyasztható nyersen vagy levét kifacsarva, müzlibe szórva, de semmiképp se főzzük!

Ezenkívül gyümölcsfagylaltok, likőrök, szirupok, lekvárok és sűrítmények is készíthetők belőle, sőt bornak és ecetnek is kiválóan alkalmas.






Szépülni vágyók figyelmébe


Ezidáig kizárólag a belső táplálásra helyeztük a hangsúlyt, de érdemes külsőleg is használni a gránátalma gyümölcsét és magját is.

Maga a gyümölcs magas víztartalma miatt kitűnő hidratálószer, érdemes pakolásként alkalmazni. 

Álljon itt egy egyszerű recept: 
keverd össze joghurttal vagy tejszínnel, esetleg egy kis zabpehellyel a gyümölcsöt, majd a megtisztított arcra vidd fel, és hagyd fent 15-20 percig.

A gránátalma magjából préselt olajnak is csodálatos hatása van. 
Erős hatóanyagai miatt nem szabad hígítás nélkül a bőrre kenni, de 10:1 arányban vegyítve más olajjal, például bio argánolajjal, erős ránctalanító kencét kapunk, ami napokon belül érezteti hatását, visszanyerjük bőrünk rugalmasságát, az esetleges ráncok száma csökken.


Alternatív módon a vért reprezentálja


Görögországban gyümölcse a lét és megsemmisülés, a termékenység jelképe még napjainkban is.
 Némely görögországi vidéken a lakodalmi vendégek a mátkapár belépése alkalmával gránátalmát dobnak a padlatra; 
ha a gránátalma darabokra törik, ez szerencsét, bőséget és termékenységet jelent.

Egy alkalommal, amikor a görög király az országot beutazva a thermopülai alattvalókhoz érkezett, egy anyóka gránátalmával a kezében lépett hozzá.

- Uram, annyi legyen éveidnek száma, amennyi magva van ennek az almának.
 Ha kívánsága teljesült volna, szegény Ottó király még ma is élne. 
Legendák ihletője, az emberi képzelőerő örök modellje, a különböző korokban újra és újra megtelt emberi indulatokkal a szeretet, a hatalom és a szerelem jelképévé válva.

Végül még két aspektusból szeretném taglalni a gránátalmát: 
szerepéről a különböző népek hitvilágában, életében, illetve a művészetekben való megjelenéséről.





A gránátalma jelentősége a Föld különböző népeinek életében, hitvilágában


Az ókori sírokat sokszor gránátalma elemekkel díszítették.
Az ókori és középkori világban, azáltal, hogy maga is képes a vérzésre, a gránátalma a születést és a halált jelképezte. 

Gyakran szüzekkel és szűz istennőkkel társították, vérvörös húsa és leve miatt olykor az alvilági istennő menstruációjával hozták kapcsolatba. 

A gránátalma elsősorban az - egyidejűleg pozitív és negatív tulajdonságokkal rendelkező alvilági istenségek, nevezetesen az élet és halál, a betegség és egészség, valamint a termékenység és terméketlenség fölött uralkodó Földanyák (Anyaistennők) jelképe volt.




Torockói gránátalmás hímzés



A vallási és mitológiai hagyományokban a gránátalmafa, az Éden- vagy a tudás fájaként, piros gyümölcse pedig mint a paradicsomi alma, vagy mint aranyalma jelenik meg. 

Húsos virága a tüzes szerelmet és a női nemi szervet, a vaginát szimbolizálja.

Az egyiptomiak a gránátalma virágaiból ünnepi füzéreket fontak, a XVIII. dinasztiától kezdődően a halottak sírjába a termékenység és a lét folytonosságának jeleként gránátalmát helyeztek.

Az ősi Perzsiában a gránátalma a legyőzhetetlenséget szimbolizálta.

A babiloni harcosok, abban a hitben, hogy ez verhetetlenné teszi őket, az ütközet előtt gránátalma magvakat rágcsáltak.

A gránátalma Kínában - ahová valószínűleg perzsa közvetítéssel érkezett - a bőség, a boldog jövő, a gazdag gyermekáldás jele. 




Rábaközi gránátalmás hímzés



A buddhizmusban az őszibarack és a Buddha-keze (Indiában őshonos citrusféle) mellett a szent gyümölcsök egyike. 

A lányok szívesen tűznek gránátalma szirmokat a hajukba.

A koreaiaknál a gránátalma az istenek eledele, az ősök áldozati gyümölcse.

A hinduk számára az isteni áldás fája, a termékenység és a bőség szimbolikája. 
A hindu mitológiában Káli és Durga istennők fogai - miután felfalták a démonokat - vértől piroslottak, mint a gránátalmafa virágai. 
Amikor viszont nyugodt hangulatban volt, az Anyaistennő (Mahadévi) gránátalmafa alatt ülve osztogatta a jólétet a világ számára.





Mezőségi gránátalmás hímzés



Görögországban ez az isteni táplálék egyúttal a halhatatlanság jelképe is, amelyet jól példáz Perszephoné esete. 
Az alvilág királynéját Hadész elengedte anyjához, de előbb titkon megetette gránátalmamaggal, hogy ne feledkezzen meg a holtak birodalmáról, és térjen oda vissza.

A rómaiaknál a "megőrző" Juno emblémája, az egyetértés kifejezője. 
Termékenységi jelentésére utal az a szokás, miszerint házasságkötéskor földhöz vágják, hogy magjai szétszóródjanak.

Minthogy égőpiros színe miatt a szerelmet jelképezi, vigyáznia kellett annak a lánynak, aki gránátvirágot kapott. 
Szerelemre gyújtó hatása mellett Cato legalább oly nagyra becsülte gyökerének hashajtó hatását. 




Csornai - Rábaközi gránátalmás hímzés



De e becses növény használatos volt vesekő ellen, vérzéscsillapító készítésére, lázcsillapításra, féreghajtásra, cserzésre, festésre, sőt mustkészítésre - amelyről oly nemes férfiak is megemlékeztek, mint Filosztrátusz és Dioszkoridész.

Kisázsiában és Mezopotámiában a meghaló és feltámadó növény- és termékenységi istenségek (Tammúz, Adónisz) jelképe; pusztulásukra a sebként felfakadó héj, újjászületésükre a sok mag, a férfiúi termékenység szimbóluma utal.




Szkíta arany kincsek - gránátalmás doboz



A muszlimok Mohamed gyümölcseként tisztelik: 
"Egyetek gránátalmát, mert ez megtisztítja a szervezetet az irígységtől és a gyűlölettől" mondta a Próféta. 
Kipréselt levéből még a haldokló szájába is csöppentettek. 
A muzulmánok szent könyve, a Korán háromszor említi a gránátalmát, kétszer mint Allah ajándékát az emberek számára, egyszer pedig mint a Paradicsomban található gyümölcsöt.

Ősidők óta a különböző vallási szertartások szereplője volt a gránátalma. 
A föníciaiak is bevonták szertartásaikba a színes gránátalmaterméseket.

A Bibilia szerint Salamon papjai pedig csak akkor léphettek a szentélybe, ha ruhájukon apró gránátalmák lógtak. 
Az Ószövetség szerint gránátalma után áhítozott a pusztában vándorló Izrael népe. 
A zsidó szóbeli hagyományban a Tudás Fáján növő, Ádám és Éva számára tiltott gyümölcs. 




Rábaközi gránátalmás hímzés - Barsi Hajnalka



Az Énekek Énekében a gránátalma magjai a Tórát tanulmányozó gyermekeket reprezentálják. 
A megújulás, a termékenység mellett azt az áldást is jelképezte, amely az Istennel kötött szövetség eredménye.

Egy zsidó történet a gránátalmát a halállal és a menstruáló vagy tisztátalan nővel, Lilittel vagy egy prostituálttal társítja. 
A Talmud elmondása szerint Hiyya ben-Abba rabbi felesége Harutha (a Tiltott Hajadon, egykoron híres prostituált) képét öltötte, hogy próbára tegye az ura akaraterejét. 
Amikor a rabbi meglátta a gyönyörűen felcicomázott boszorkányt, nagyon izgatottá vált, és "Ki vagy Te?" szavakkal szólította meg.
 "Harutha vagyok, és ha kívánsz, egy gránátalmáért megkaphatsz. 
Hozd ide nekem azt, amelyik ott a legmagasabb ágon található!" - válaszolta a hölgy. Hiyya rabbi sietve felmászott a fára a gránátalmáért, de amikor visszatért, Harutha helyén a feleségét találta, aki azzal nyugtatgatta, hogy csak próbára kívánta tenni őt. 
A rabbi azonban igen erős bűntudatot érzett, és a következőt mondta: 
"Gonoszságot követhettem volna el." 
És vezeklésként halálra koplalta magát.

A keresztények számára a gránátalmát ajándékként Jézus Krisztus hozta az égből. 
A kereszténység az öröklét és a szellemi, spirituális termékenység jelentését kapcsolta a gránátalmához. 

A koptok, az egyiptomi keresztények művészetében a gránátalmafa a feltámadás szimbóluma.

A középkori Mária-kultusz idején a gyümölcs számtalan magját a Szűzanya erényeire és mérhetetlen irgalmára vonatkoztatták.






A keresztényeknél termése és virága a szeretetet szimbolizálta. 

A korabeli olasz festők Mária-képein ott szerepel a pomme d'amour, a szeretet almája. Később korona került az almára, a harc és a harccal járó jutalom jelképeként.

 Vándorútja tovább folytatódott, és eljutott a hatalom legfelsőbb fokára. 
A királyok kivették Mária kezéből, és büszkén szorongatták századokon át a "birodalmi almákat". 
A szeretet szimbólumából hatalmi jelvény lett.

A gránátalma eredetével kapcsolatos a Hérával rivalizáló szemérmes Side története. Orion felesége, a beóciai eredetű istennő szépségversenyre hívta ki Hérát. Merészségéért azonban súlyos büntetésben részesült, ugyanis abban a tudatban kellett élnie, hogy maga okozta a gyermeke halálát. 
A lelki teher következtében Side egy magas szirtről a sziklák közé vetette magát, és ahol a vére a kövekre fröccsent, ott nőttek ki az első gránátalmafák. 

Más elképzelések szerint a gránátalma Dionüszosz véréből sarjadt, és a halált valamint a feledést jelképezi.

A gránátalmának a gyermekek halálával való társítása számos nép hagyományában visszatér. 
A buddhista mitológiában Hariti boszorkány (a démonok anyja) eredetileg Lilithez hasonlóan gyermekevő volt. 
Gonoszságából Buddha gyógyította ki, ugyanis sikerült rávennie arra, hogy evési vágyát ropogós gránátalmákkal elégítse ki. 
Később Hariti a kisgyermekek védőszellem-asszonyává vált.

Japánban - ahol Kishimojin (Kisimodzsin) néven ismert - a meddő asszonyok hozzá fohászkodnak termékenységért. Az ábrázolásokon egy csecsemőt szoptat, és egy gránátalmát tart a kezében.




gránátalmás hímzés



A gránátalmafa minden részének gyógyító hatást tulajdonítanak. 

A Tunézia területén élt, Nefzawi sejk 1500 körül a következőket írta a gránátalma hatásáról: 
"Ha egy nő hüvelyszűkítésre vágyik, kimagozott János kenyérből és gránátalmafa-kérgéből készített főzet segíthet rajta. 
Ülőfürdőt kell venni ebből a főzetből, amelynek elviselhetetlenül forrónak kell lennie."

Matthiolus a "Fűszerek könyve" című művében a gránátalmát mint a sebek gyógyítóját említi meg. 

A tibetiek gyógyszerek komponenseként használják. 
Kisajtolt leve igen sok C-vitamint tartalmaz, és hatékony a rák, a szívproblémák és a cukorbaj megelőzésében. 

Úgy tartják keleten, hogy édes-savanyú íze segít húgyhólyag-rendellenességek esetén, ahogy fentebb utaltam rá, elpusztítja a bélférgeket; erősíti a fogínyt, enyhíti a száj és a torok fekélyeit.




gránátalmás hímzés



A gránátalma "sodródása a történelem tengerében", szerepe a művészetekben


A gránátalma Nyugat-Ázsiában már évezredekkel ezelőtt felkeltette az ember figyelmét. 
De először nem virágával, hanem főként gyümölcsével. 
Talán már a kőkori nyugat-ázsiai embernek gyümölcse volt. 
De kerti története is lehet vagy négyezer éves, mert Egyiptomban már Kr. e. 1500 körül ültették.

Hogy az ókori kertekben milyen fontos szerepe volt, a Biblia is bizonyítja, amely Palesztina legfontosabb gazdasági növényeit ebben a rendben sorolja fel: búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olajfa, datolya. 

Homeros a feákok országában leírja Alkinoos kertjét, s abban említi a körtefát, almafát, gránátalmafát, fügefát, olajfát, szőlőt. 
Görögországba és Rómába többnyire keletről és Afrikából szállították a gyümölcsnek használt árut, noha a gránátalmafát gyakran ültették Hellaszban és Itáliában is. Itáliában az ókorban kapta sok magjáról malum granatum nevét, s a modern nyelvekben ez a Plinius által is használt neve honosodott meg. (A granum szó magot jelent, a malum granatum tehát sokmagvú alma.)

A reneszánsz korában már csak emlék volt a gránátalma. 
Az arabok a X. században elhozták Indiából a citromot és a narancsot, s előbb Palesztinában, majd Egyiptomban és Afrika északi partjain alapítottak narancskerteket, a XI. században pedig Spanyolországban és Szicília szigetén is. 

A gránátalmánál sokkal kellemesebb narancs és citrom, a serbetnél üdítőbb limonádé ettől kezdve hamarosan kiszorította a gránátalmát. 
Ugyan még Albertus Magnus és Petrus de Crescentiis is felsorolják a gyümölcsfák között, de utóbbi már azt írja, hogy az egyszerűbb emberek délen gránátalmafát, északon szilvafát, birset, füzet, nyárt, vagy szilt használjanak kerítésnek. 
Tehát a XIV. században már inkább csak mint kerítés játszott szerepet a déli országokban.



gránátalmás hímzés


Újra fontos szerephez jut azonban a XV. században.
 De a gyümölcs ekkor már csak az ornamentikában nevezetes. 

A reneszánsz híres gránátalma-motívuma csírájában az ókorba nyúlik vissza. 
Tudjuk, hogy Salamon (Kr. e. 970-933) templomának oszlopfejein többféleképen ábrázolták a gránátalmát, s Herodotus szerint Xerxes testőrségének lándzsáin gránátalmadísz fityegett. 

Keleten a XIV. században elterjed a selymeken a gránátalma-motívum, s a XV. században Itáliában is ez a legkedveltebb dísz az olasz selymeken. 

Mátyás király Itáliában készült trónkárpitján a korabeli pápai aranyrózsát utánzó rózsa-motívumon kívül naturalisztikus eredetiségében láthatjuk a gránátalma-motívumokat (XI. tábla).

"A XV. század második felében - olvassuk Az iparművészet könyvében - az olasz selyemszövés terén Velence jut vezető szerephez; de a szigetváros mellett a selyemszövés többi olasz főhelyei is számot tesznek. 

A gránátalmás mustra most is az uralkodó, de szerény levélkeretéből káprázatos változatossággal alakított, és egymást metsző indadísz keletkezik, amelynek egymásba fonódó virág- vagy szalagfüzéreinek keretében magának a gránátalma motívumnak csak kitöltő szerep jut.
 Ez a kitöltés azonban csak körvonalaiban emlékeztet még a gránátalmára, amelyeken belül a stilizált gyümölcs helyébe akantusz-lombok, szimmetrikus virágbokréták, tollas vagy virágos vázák - régi magyar nevükön olasz korsós virágok - és más effélék kerülnek". 

Minthogy a XV. századnak legkedveltebb virága a szegfű, többnyire szegfűvel kombinálják a gránátalma motívumot. 
Így látjuk egy, a bártfai múzeumban őrzött olasz származású miseruhán.

Az arab-mór textildíszítmények ihletője volt, és az egész XV. századi Európában a szőnyegek és brokátok szinte kizárólagos díszítőeleme lett.

Városokat is neveztek el róla. Frigiai eredetű neve sok helység nevében megtalálható, és van, aki Granada város nevét tőle származtatja. 
A X. századi arab városalapítóknak talán hazájukat juttatta eszébe?

A reneszánsz azonban más módon is feltámasztotta a gránátalmát. 
És pedig virágjáért, amelyet ugyan jól ismertek az ókorban is, de csak alárendelt szerepet juttattak neki. 
Plinius azt írja a gránátalma virágjáról, hogy a neve balaustium, orvosságnak és ruhák festésére használják, s az ilyen ruhát balaustium-színűnek nevezik. 

Löw Imánuel szerint a balaustion vagy balaustium sémi eredetű szó, és a gránátalma elfeledett sémi neve, amely a betsa vagy belasa szóból ered. 
Belasa pedig repedést jelent, tehát eredetileg az érett gyümölcs neve volt. 
Később azonban ezt elfeledték, s Dioskurides és Plinius a balaustion szót a virág neveként foglalták le.






A gránátalma a reneszánsz kor óta a magyaroknak is elterjedt és kedvelt motívuma volt, és igen meglehet, hogy őseink Ázsiából hozták magukkal. 
Mátyás király udvarának újjászülető, humanista fényében vörösmárvány gránátalmák ragyogtak. 
Az olasz művészetek mellett, e gyümölcs emlékét Galeotto krónikái is megőrizték a királyi lakomák leírásában.

A balaustium nem tűnt el a középkorban sem, sőt mint gyógyszer használatos volt az egész keresztény és arab kulturterületen. 
Nyilván eme szerepének köszönheti, hogy akkor sem szűnt meg iránta az érdeklődés, amikor a gyümölcs már eljutott a feledés útjának kezdetére. 

A reneszánsz pedig előtérbe tolta a virágot, és azzal, hogy a gyümölcsöt az ismert gránátalma-motívummá alakította, azt is dísszé avatta. 
A reneszánsz embere a balaustium-ot az olasz balaustro alakjában használta, s az egész gránátalmafát gyakran így nevezte. 

Amikor Alberti javaslata nyomán elterjedt a növényveder iránt az érdeklődés, a lépcső és az erkély díszítésére szívesen alkalmazták a vederbe ültetett gránátalmafát, amely piros virágaival versenytársa lett a szegfűnek, és azt inkább az ablakba szorította. 

A lépcsőkorlát és az erkélykönyöklő mai napig őrzi nemzetközi nevében a balustium emlékét, ugyanis - mint Löw Imánuel kimutatta - a lépcsőkorlát és erkélykönyöklő Itáliában a díszítésére használt balaustro alapján kapta olasz balaustrata (virágos gránátalmafával szegélyezett) nevét, ebből lett a francia balaustrade, amely később világszerte meghonosodott. 

A vederbe ültetett gránátalma a XVI. században egész Közép-Európában divatossá lett az olasz példa nyomán az úri házakban hű társa, a leander kíséretében. 

Télire pincébe tették a növényt, nyáron pedig a balustrádokat díszítették vele. 
Lippay ezt írja róla: "Balaustia, vad pomagránát, avagy teljesvirágú pomagránát, aki gyümölcsöt nem hoz, de a virágja igen szép míniumszínű veres: öreg teljes, mint a középszerű rózsa. 






Fája, levele nem különb a gyümölcsöző pomagránátnál. 
Kirül az olasz fák között. Szaporítása lehet a bujtatás által, vagy a gyökeréről kinőtt ágacskákról, amint gyakran megmondottam. 
Öreg faedényekbe kell tenni, hogy télbe a pincébe vihessék." 

Azonban még a XVIII. század végén sem volt Magyarországon gyakori. Grossinger azt állítja: "a fa nem állja ki a tél szigorát, ezért az ország díszkertjében nagyon ritkán látható."

A századok folyamán sok híres növény neve merült feledésbe, és a növényvilág új ritkaságai tűntek fel, belopva magukat az emberek szívébe.
A gránátalma híre, szépsége azonban semmit sem halványodott.





Gránát kristály






A tettek kövének nevezik.




A szerelem istennőjének, Vénusznak a jelképe.





Tőle van a szenvedély, a láng.



A gránát megóv a balszerencsétől, sebezhetetlenné tesz, tisztítja a vért, enyhíti a reumás panaszokat, fokozza a nemi vágyat, megszünteti az impotenciát és a frigiditást, megakadályozza a pattanások és kiütések kialakulását.






Aki ezt a követ viseli, annak a titkok vagy rejtélyek felderítése sem okozhat problémát.







(Forrás: antalvali/granatalma)





  



Továbbá:



Gyógyító növényeink 1./a rész: 

- Gyógyító növényeink 1./b rész:


- Gyógyító növényeink 4. rész:


- Gyógynövények alkalmazása, gyűjtése: 


- Kiskertünkben - Vegyes kultúrák. Kedvező hatású szomszéd növények: 

- Kertészeti naptár - Zöldségeskert - Vetés - Növények társítása: 

- Praktikusan az otthonunkban – kiskertünkben:



- Vegyszermentes tartósítás - Öreganyáink fortélyai: 


- Paradicsomültetés, paradicsomtermesztés, palántázás: 




- SZABÓ GYÖRGY BÜKKSZENTKERESZTI FÜVESEMBER TANÁCSAI: 

- Csicsóka – a jótékony szénhidrát: 

- A Hársvirág gyógyító növényünk külön fejezetet igényel:

- Egzotikus gyümölcsök — Trópusi gyümölcsök:

- A mediterrán őshonos fája – az Oliva:

- Eltitkolt orvosság: az ezüstkolloid:

- A nyírfa mágikus ereje, mely önálló fejezetet igényel!:

A magyarság ősi gyógymódjai és vallása:



- A vadkender olaj meggyógyítja a rákot, de vajon miért nem tudja ezt senki?:

- Dió - a csudajó, mely önálló fejezetet igényel: 

- Szúnyogcsípés ellen a hagymától a banánhéjig: 


- ALOE VERA - a csodanövény:

- Gyermekláncfű - Pongyolapitypang:

- A BÁRSONYVIRÁG (BÜDÖSKE) ELŰZI A KÁRTEVŐKET KERTÜNKBŐL:

- Nagymamáink házi praktikái – 1. rész: 

- Nagymamáink házi praktikái – 2. rész: 




- ÖSSZEFOGLALÓ – RENDSZEREZŐ - GYÓGYÍTÓ NÖVÉNYEINK: 

- GYÖMBÉR - A MINDENT TUDÓ GYÓGYNÖVÉNY:


- A kézben, a talpon ... benne van az egész ember  - Térkép az egészségünkhöz  – Reflexzónák - Aura - Csakrák - Csokrok:

- A csakrák betegségei - behangulásuk:

- A SZERVÓRA:

- A VÍZ ÜZENETE - A REZGÉSEK HATÁSA A VÍZRE:

- Gyógyító kéztartások - Mudrák:

Faszén - Aktív szén:

- FŰSZERNÖVÉNYEINK:

- Körömvirág:

- A LEVENDULA:

- AZ AROMATERÁPIA - ILLÓOLAJOK:

- SÁFRÁNY - A FŰSZEREK KIRÁLYA - A KIRÁLYOK FŰSZERE:

- A DOHÁNY LEHET A RÁK ELLENSZERE:

- MÁK - MÁKOLAJ:

- ZSÁLYA:

- Petróleummal is lehet gyógyítani a rákot - Szabó Gyuri bácsi tanácsai:

- Az útifű:

- Galaj:

- Az erős paprika:



- A LEPKÉK:

- ÉJSZAKAI LEPKÉK:

- A MADARAK:


- KÉRŐDZŐK:

- DISZNÓFÉLÉK:







Szeretettel,

Gábor Kati


web oldalam:
hagyomanyorzoink.hu


blog oldalam: 
 





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése